Bosszúság helyett a nyugalom hulláma

Avagy a “relaxált reakció technika”

Kevésbé felhúzni magunkat, ha akadályba ütközünk vagy “megtámadnak”? Megőrizni higgadtságunkat az összetűzések során? Sokan álmodozunk ilyesmiről, de kételkedünk benne, hogy valóban lehetséges. Azt tartjuk természetesnek, hogy a változások és kihívások stresszállapotot hoznak létre a szervezetünkben. Ez a stresszreakció szinte teljesen egyedi, mert öröklött, tanult és kialakult minták függvénye. Felnőttként, több évtizednyi személyiségfejlődés után, az lehet a benyomásunk, hogy a stresszes válaszokat nem is mi adjuk, hanem azok csak úgy automatikusan megtörténnek velünk. Ösztönösen, kontrollálhatatlanul jönnek, felbuggyannak a tudatalattinkból. Sőt, mások okozták, mások tehetnek róla, mert kihoztak bennünket a sodrunkból. Pedig ahogy a ránk jellemző stresszes választ megtanultuk, úgy az ellentétét, a relaxált reakciót is tanulhatjuk és fejleszthetjük. Ha beillesztjük a rendszeres relaxációt (meditációt, önprogramozást) az életünkbe, eleve higgadtabban nézünk majd szembe a kihívásokkal, konfliktusokkal. A relaxált reakció azt jelenti, hogy ebből a begyakorolt nyugalomból és harmóniából becsempészünk egy kicsit a legbosszantóbb, legfélelmetesebb szituációkba is. Persze az nem garantálható, és nem is reális, hogy minden stresszhelyzetben nyugodtak maradjunk, de ha már az esetek egy részében átalakítjuk a szokásos feszült reakciót, nyert ügyünk van.

Nézzük hát, mi a relaxált reakció 4 egyszerű lépése, és hogy jön a képbe a hullám! Kattintson!

Afféle lapszemle

Időről időre szoktam ajánlani – érdekes, hasznos vagy kellemes - témákat a netről. Az alábbi anyagokra a közelmúltbeli böngészéseim során bukkantam, a válogatás teljesen szubjektív – de talán némileg egyszerre rezeg mások érdeklődésével is. Az Andalodó négy fő témájához csoportosítottam a linkeket, amelyek között akad cikk, zenei hanganyag, meditációs hanganyag és videón nézhető vagy hallgatható előadás is.

1. Stressz
A mosolygó depresszióról és a képmutató társadalomról (Dr. Csernus Imre)

A stressz és az evési szokások összefüggései  (Food Today 09/2005)

A gyászmunka fázisairól és segítéséről (Dr. Kis Barbara)

2. Relaxáció
Hosszú videó egy melegvízű forrásról, akár munkavégzéshez is (Yogayak)

Havas hegyek zenével – A. Vollenweider: „White Winds” (The SlobodanCagic)

3. Meditáció
Meditációs technikák különféle célokra, a megfelelő illóolajokkal, kellékekkel (Turi Erika)

„Meditáció a kolostor udvarán”, letölthető Sahaja Jóga Meditációs hanganyagok („A Kolostor Őre”)

4. Önprogramozás
A pozitív gondolkodás nem egyenlő a rózsaszín szemüveggel (Dr. Domján László)

Nincs egész élet, csak teljes élet („5 perc Pál Feri” – guera591 videója)

A boldogság-rejtély a tapasztalás és emlékezés tükrében (Daniel Kahneman előadása – a videó alatt be lehet állítani a magyar feliratokat: Subtitles – Hungarian)

“Tél mélye akció”

A tél közepén járunk. Ez az évszak az újjászületés lehetőségét biztosítja – embernek és természetnek egyaránt -, ám előbb a sötétséget, a mélységeket kell megélnünk. Sokan ilyenkor energiahiányosnak, lehangoltnak, idegesnek érzik magukat, sőt egyeseknél a téli szorongás vagy depresszió egészen komoly szintet is elérhet. Pedig sokat tehetünk a tünetek súlyosbodása ellen. Ha tudatosan kezeljük a stresszt, elegendő információt gyűjtünk róla, életmód-változtatással harmonizáljuk magunkat, emellett feszültségoldó, szemléletformáló technikákat gyakorolunk, sokkal jobb életminőségben születhetünk újjá tavasszal.

Mindebben nagy segítség lehet az ”Andalodó Könyv” (valódi, 230 oldalas papírkönyv), valamint az “Andalodó CD” (relaxációs, meditációs, vizualizációs hanganyagokkal). Ha eddig még nem olvasta, nem próbálta felépíteni otthoni terápiáját a stresszes zavarok ellen, most érdemes rendelnie, mert a két termék együtt rendkívüli, akciós áron kapható! Részletekért látogasson el a Boltba!

Vonzó vagy elrettentő hegycsúcsok

Azaz: ki immunis a tanult tehetetlenségre?

Az utóbbi időben a legnépszerűbb cikk az Andalodón a „Tanult tehetetlenség”. Mivel a téma sokakat érdekel, érdemes még egyszer fejest ugrani bele, újabb oldalait felfedni. A tanult tehetetlenség azt jelenti, hogy ha huzamosabb ideig kudarcok érnek minket és úgy érezzük, nincs ráhatásunk a körülményekre, egy idő után már nem is próbálkozunk tovább. Elveszítjük a lelkesedésünket, hitünket, és eleve azt fogjuk feltételezni, hogy semmi sem fog sikerülni. Ha ez általános szemléletté változik, akkor jelentősen romolhat a teljesítmény, sőt az egészségi állapot is. Sokszor emiatt lesz a rossz tanulónak bélyegzett diákból valóban rossz tanuló, hiszen a környezet negatív visszajelzései miatt nem is fog különösebb erőfeszítéseket tenni, nem fogja magasabbra emelni a lécet. Sőt, akár családi örökség is lehet a tanult tehetetlenség, mivel generációk nőhetnek úgy fel, hogy régi kimondatlan törvények és hiedelmek korlátozzák be az életüket.

Nagyon sok kutatást végeztek a tanult tehetetlenséggel kapcsolatban állatokon és embereken egyaránt, de miközben egyre több adat és bizonyíték gyűlt össze, a tudósok észrevettek egy érdekes jelenséget. A kísérleti személyek mintegy 30%-a semmilyen körülmények között, semennyi kudarc után sem vált tehetetlenné! Ez azt jelenti, hogy az emberek több mint kétharmada hajlamos belesüppedni a passzív áldozatszerepbe akkor is, ha tehetne valamit magáért, alig egyharmada viszont mindig optimista marad. (Tegyük hozzá, hogy a kísérleteket nyugati országokban végezték, nálunk valószínűleg még rosszabb lenne az arány…) De miért van ez? Mi a magyarázat arra, hogy bizonyos emberek immunisak a tanult tehetetlenségre?

Válaszok és a három hegymászó-típus a KATTINTÁS után!

A csodálatos aranygyökér

Ez akár egy népmese címe is lehetne… de nem mese jön, hanem egy stresszcsökkentő gyógynövény bemutatása. Manapság a bioboltokban és patikákban többnyire citromfüvet, macskagyökeret vagy orbáncfüvet ajánlanak túlzott vagy káros stressz ellen, aranygyökeret ritkán, pedig az ősi népi tapasztalatokon kívül modern tudományos vizsgálatok is igazolják rendkívüli hatékonyságát. Nyilván nem csodaszer és nem panaceum (általános gyógyír), de ha állandóan kimerültek vagyunk, fokozott stressztől szenvedünk, leromlott a teljesítményünk, vagy a depresszió kerülget minket, érdemes kipróbálni.

Az aranygyökér (latinul Rhodiola rosea, de sok más neve is van: sarki gyökér, rózsagyökér, varjúháj, illatos rózsásvarjúháj) bámulatosan sokrétűen és hatékonyan ellensúlyozza a káros stresszhatásokat. Az északi félgömbön az alhavasi területeken – főleg Szibériában, Kínában és Skandináviában – őshonos. A Távol-Keleten és Szibériában már évszázadokkal ezelőtt számos feljegyzést készítettek jótékony hatásairól, de Európában a vikingek és az ókori görögök is megfigyelték különleges áldásait. Az ősi szibériaiak úgy tartották, hogy aki rendszeresen varjúháj teát iszik, száz évig fog élni. Az egykori Szovjetúnió tagországaiban és a skandináv országokban rengeteg tudományos kutatást végeztek vele, meggyőző eredményekkel.

De mitől ilyen csodálatos ez a növény? KATT a válaszokért!

21-re új nap

Boldog Új Évet Mindenkinek!

Igen ám, de hogyan is legyen boldog? Vagy legalábbis boldogabb?… Az előző cikk tippjei mellé most egy játékos próbát is ajánlanék. Mindaz, ami most vagyunk, részben adottságok, részben viszont szokások összessége. Kis gyakorlással és némi hittel bármit szokássá lehet alakítani (persze reális keretek között). Pici gyerekként is ezt tettük: eljátszottuk, aztán kitartóan gyakoroltunk, míg végül egyre több dologra váltunk képessé. Lehet, hogy most nem tartjuk képesnek magunkat arra, hogy boldogok, egészségesek vagy sikeresek legyünk, de ha újra meg újra eljátsszuk és közben érzelmileg őszintén átéljük az ilyen létállapotokat, akkor beépülhetnek a személyiségünkbe. A vonzás törvénye szerint ezzel bevonzzuk a vágyaink, céljaink beteljesülését is. Ha elsajátítjuk az örömteli életérzést, beépül, és olyan embereket vonzunk magunkhoz, akik ezt erősítik bennünk. Ha megtanulunk „gazdagul” érezni és gondolkodni, akkor olyan lehetőségeket vonzunk be, amelyek gazdagítanak, gyarapítanak. Ha begyakoroljuk az egészséges létállapotot, szervezetünk javarészt ezt a parancsot fogja követni.

Egyes kutatások szerint egy új szokás kialakulásához 21 nap kell. Ha ez így van, akkor mostantól mindössze három hétig kell kitartanunk, azaz minden nap úgy tennünk, mintha már el is értük volna az áhított állapotot. (Ha nehezen megy, minden napra beiktathatunk egy meghatározott időtartamú szünetet, amikor kiadjuk magunkból a negatív érzéseket.) A 22. napra már a személyiségünk része lesz az új képesség vagy tulajdonság. Ha valamit beépítünk az életünkbe, – pl. napi fél óra testmozgást -, akkor a 22. napra talán már nem is tudunk nélküle létezni. Ha viszont valamit száműzünk, például a dohányzást, nem tudom, elég-e a három hét, de veszítenivalónk itt sincs. Ha beválik a 21 napos tréning, akkor ünnepeljük meg az eredményt, örüljünk neki, és ne keressünk rögtön további problémákat, amelyeken felül kéne emelkedni. Minden új szokás beépítése nagy teljesítmény, lényünk egy részének újjászületése.

.

(A 21 nap elmélete elsődlegesen Maxwell Maltz-tól származik, aki 1960-as könyvében, a Psycho-Cybernetics-ben tette közzé kutatásait. További értekezések erről ITT és ITT. Más kutatások inkább 66 napban állapították meg az új szokások kialakulásának időtartamát – lásd pl. ITT és ITT -, de egyelőre ne vegyük el a saját kedvünket a kísérletezéstől, a hosszabb módszerrel még ráérünk.)

Eustressz piros szalaggal átkötve

Mivel az előző cikk elég negatív színben tüntette fel a világot, és mivel most egy kéthetes szünet következik itt, a honlapon, szeretném így karácsony előtt örömtelibbé és meghittebbé tenni a hangulatot. Ugyanis bár teljesen igaz az, amit az előző cikkhez érkezett hozzászólásra is válaszoltam, vagyis hogy stressz nélküli élet nincs, és hogy folyamatosan úszni kell, nehogy elsüllyedjünk, azért ne felejtsük el, hogy a stressz a szervezet, az idegrendszer természetes reakciója. Nélküle nem lenne élet, mert ő biztosítja, hogy alkalmazkodni tudjunk a változásokhoz. Nélküle nem jutnánk egyről a kettőre. A stressz nem egyenlő a szorongással, hiszen hozzásegít a nagy teljesítményekhez, és egyik fajtája, az eustressz például örömérzést, boldogságot okoz. A hibás stressz-reakciók és a félelmekkel, haraggal, bánattal való túlzott azonosulás az, ami zavart idézhet elő ebben a folyamatban. A változás kulcsa pedig bennünk van.

Próbáljunk meg magunknak és egymásnak eustresszt ajándékozni az ünnepek idején! Csomagoljuk be szépen és bontsuk ki hálásan! A lelkesedés és öröm ajándékként való megélésével közelebb juthatunk az ünnepek valódi jelentéséhez, lelki és szellemi tartalmához. Nemcsak egy hagyomány lesz a sok közül, nemcsak egy piros betűs nap a naptárban, amikor muszáj ajándékozni, hanem egy nap, amikor a jelenben vagyunk, és megéljük az életünket annak teljességében, minden fontos kapcsolatunkkal együtt. Amikor magunkra és szeretteinkre is tényleg figyelünk, amikor minden öröm közössé válik. Amikor a szívünkkel megértjük az áldás szó jelentését, és felismerjük azt az életünkben. Ehhez legbelül nyitott és figyelmes állapotban kell lennünk, ami csak szeretettel valósítható meg.

Ami pedig az év végi fogadalmakat illeti, néhány (egyszerűbb és bonyolultabb) tipp a kiegyensúlyozott új évhez:

- Több kirándulás a természetbe.

- Több légzőgyakorlat, relaxáció és meditáció

- Több örömöt okozó tevékenység és az öröm intenzívebb megélése

- Több figyelem a testnek, mozgás, étrend, vitaminok, gyógynövénykúrák szintjén (és a szükséges, de halogatott vizsgálatokra való eljárással)

- Több társas és közösségi élmény, baráti kapcsolatok megerősítése

- A határok meghúzása: avagy mi az, ami ránk vonatkozik, a mi felelősségünk, és mi az, ami nem. Elhatárolódás energiavámpír emberektől és dolgoktól. Kiállás önmagunkért.

- Önprogramozás: a negatív megélések és bevésődések reálissá, majd pozitívvá alakítása (lásd fent a 4. pontot!). Régóta cipelt terhek letevése, rosszízű emlékek átkeretezése és felülírása, önkorlátozó hiedelmek felismerése és felszámolása. Az elégedettség megélése és az asszertív viselkedés elsajátítása.

Mindenkinek Áldott Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánok!

Modern kori stresszforrások

A fülre ragadt mobiltól az üres ünnepekig

Vannak bizonyos stresszforrások, amelyek csak és kizárólag a legújabb korra, vagyis az elmúlt kb. száz évre jellemzők. Ha némi távlatból tekintünk a történelemre, ezek olyan hirtelen jöttek létre, hogy az ember tízezer év alatt kialakult agya, teste és kollektív tudata még nem volt képes alkalmazkodni hozzájuk, sőt olyan gyorsan alakulnak tovább, hogy talán nem is lesz képes. Bár a mai csecsemők már eleve úgy születnek, hogy jobban eligazodnak az információs társadalomban, mint a szüleik vagy a nagyszüleik, nem véletlenül ugrott meg ilyen mértékben a stresszes zavarok és betegségek aránya. A modern kor egy csapásra megváltoztatja a korábbi évezredekig jellemző emberi életformát és viselkedést, a folyamatos változások és a kiszámíthatatlanság pedig még a legjobban alkalmazkodó pszichét is kihívások elé állítja. Az emberek elmagányosodnak, és közben (vagy pont ettől) társfüggők is lesznek. Töméntelen inger éri egyszerre és egymás után a testet és a lelket, biztos fogódzó viszont egyre kevesebb van közöttük. Rengeteg dologgal foglalkozunk, de semminek sem szenteljük magunkat igazán. Egyre távolodunk a realitástól, de az ideáljaink is egyre távolodnak tőlünk… és még sorolhatnánk.

Soroljuk is! Melyek tehát azok a mai jelenségek, amelyek fenekestül felforgatják az emberi létet?

20 modern kori stresszforrás a KATTINTÁS után!

Külsőt szépít, lelket békít

Van olyan tárgy, amely szépít és nyugtat is? A jelek szerint igen, mert sok ember esküszik a féldrágakövek áldásos hatására. Ékszerként viselik vagy a zsebükben hordják őket. Gyakran az ásványok ottlétének tudata is elég a harmonikus kedélyállapothoz, de ha mondjuk marokkőként, faragott figuraként vagy rózsafüzérszerű gyöngysorként birizgálhatjuk, babrálhatjuk is őket a stresszes helyzetekben, akkor még többet segíthetnek. De természetesen csak abban az esetben, ha hiszünk rezgésük gyógyító erejében.

Évezredek óta úgy tartják, hogy bizonyos ásványok rezgésszintjükkel hatnak az ember testére-lelkére. Akik hisznek a féldrágakövek stresszoldó hatásában, azok leginkább a tudattisztító ametisztet, a frissítő hegyikristályt és az érzelem-harmonizáló akvamarint dicsérik. További stresszűző ásványok lehetnek a következők: jáspis (leföldelés, védelem), rózsakvarc (érzelmi gyógyulás), korall (belső béke), zöld aventurin (örömérzés), szodalit (gyógyulás, bölcsesség), malachit (tisztítás, felemelés), jáde (érzelmi harmónia teremtése), tigrisszem (magabiztosság, nyugalom), hematit (a túlélőképesség fokozása), ónix (traumák feldolgozása), lepidolit (kedélyingadozás, hiperaktivitás ellen), lapis lazuli (félelmek ellen), borostyán (testi-lelki fájdalomcsillapító hatás). Jó tudni, hogy egy-egy ilyen ékszer, illetve tárgy állítólag annyira hozzánőhet a tulajdonosához vagy viselőjéhez, hogy szinte átvesz tőle minden rezgést és „információt”, ezért időnként energiatisztításra szorul.

Különösen hatékony nyugtató módszer, ha mi magunk készítjük el a saját stresszűző ékszerünket. Féldrágakő-gyöngyökből fűzhetünk karkötőt (láncot, kulcstartódíszt, szerencse-amulettet stb.) damilra, vékony bőrszíjra, vagy kis fémhurkokkal lánccá összeillesztve. Ilyenkor teljesen személyes lesz az eredmény, hiszen valamelyest mi magunk is eggyé válunk a tárggyal az alkotás folyamatában. Próbáljunk eredeti köveket szerezni, megbízható forrásból! Ha viszont nincs kedvünk vagy időnk kísérletezni, látogassuk meg a hobbi-kézművesek találkozóhelyét, és vásároljunk tőlük! Az alábbi linkre kattintva magyar alkotók stresszoldáshoz készült tárgyai, ékszerei, kozmetikumai közül válogathatunk több oldalon keresztül:

http://www.meska.hu/Search?q=stressz&sort=relevancia&p=0

(A kép forrása: http://xiaozhi1106.en.busytrade.com)

Pillér-vastagítás

Avagy újra téma az önbecsülés és a stressz

A stresszel való megbirkózást jócskán segíti vagy nehezíti az önbecsülésünk minősége. Ez egyfajta alap, amelyekre önmagunkat építjük, és nem mindegy, mennyire stabilak a tartópillérek. A kisebb-nagyobb válságok során derül ki, bírják-e a nagy viharokat. Mindenki máshogy birkózik meg a kihívásokkal, mindenkiben másfajta stressz keletkezik, de mindig hátrányban vannak azok, akiknek ingatag lábakon áll az önbecsülésük – még akkor is, ha ezt túlzott magabiztossággal leplezik. A stressz eleve kellemetlen tüneteket okozhat: szaporább szívverés, izomfeszültség, túlérzékenység, idegesség, szorongás vagy depresszió. Ha kicsi az önbecsülésünk, az olyan, mintha ezek mellett még pofonokat is osztogatnánk magunknak (vagy hagynánk, hogy mások pofozzanak). Az alacsony önbecsülésű emberek jobban figyelnek kifelé, aránytalanul nagy hatalmat tulajdonítanak más embereknek, eseményeknek, körülményeknek, és mivel kívülről várják a megerősítést, sokkal kiszolgáltatottabbak. Jellemző rájuk a hiba- és bűnbakkeresés, a becsmérlés, illetve a felelősség áthárítása.

Az egészséges önbecsüléssel rendelkező ember figyelme inkább befelé irányul, erőforrásai belül vannak. Ki tud teljesedni a saját elégedettségének örömében is. Emiatt kevésbé kritikus másokkal szemben is. A reális, de pozitív hangsúlyú énkép biztosítja azt, hogy az ember jól érezze magát, elfogadja és szeresse magát, vállalja a felelősséget, és elismerje a saját teljesítményét. Így kevésbé függ mások véleményétől, és könnyebben feldolgozza a stresszt okozó élethelyzeteket. Az önbecsülést, akárcsak a pozitív énképet belülről kifelé lehet felépíteni, fordítva nem (lásd a korábbi cikket az énképről). Életünk első három éve, amikor a személyiségünk alapjai kialakultak, rendkívül meghatározó az önbecsülésünk szempontjából (elfogadtak-e minket vagy sem), de az önbizalom később is alakul és alakítható. Minden stresszhelyzet, amiből megerősödve kerültünk ki, amelyben sikeresen alkalmazkodtunk a változásokhoz, pozitívabbá teszi az énképet és erősíti az önbecsülést.

Mivel erősíthetjük a tartópilléreinket? Tippek a kattintás után!