Avagy a “relaxált reakció technika”
Kevésbé felhúzni magunkat, ha akadályba
ütközünk vagy “megtámadnak”? Megőrizni higgadtságunkat az összetűzések során? Sokan álmodozunk ilyesmiről, de kételkedünk benne, hogy valóban lehetséges. Azt tartjuk természetesnek, hogy a változások és kihívások stresszállapotot hoznak létre a szervezetünkben. Ez a stresszreakció szinte teljesen egyedi, mert öröklött, tanult és kialakult minták függvénye. Felnőttként, több évtizednyi személyiségfejlődés után, az lehet a benyomásunk, hogy a stresszes válaszokat nem is mi adjuk, hanem azok csak úgy automatikusan megtörténnek velünk. Ösztönösen, kontrollálhatatlanul jönnek, felbuggyannak a tudatalattinkból. Sőt, mások okozták, mások tehetnek róla, mert kihoztak bennünket a sodrunkból. Pedig ahogy a ránk jellemző stresszes választ megtanultuk, úgy az ellentétét, a relaxált reakciót is tanulhatjuk és fejleszthetjük. Ha beillesztjük a rendszeres relaxációt (meditációt, önprogramozást) az életünkbe, eleve higgadtabban nézünk majd szembe a kihívásokkal, konfliktusokkal. A relaxált reakció azt jelenti, hogy ebből a begyakorolt nyugalomból és harmóniából becsempészünk egy kicsit a legbosszantóbb, legfélelmetesebb szituációkba is. Persze az nem garantálható, és nem is reális, hogy minden stresszhelyzetben nyugodtak maradjunk, de ha már az esetek egy részében átalakítjuk a szokásos feszült reakciót, nyert ügyünk van.
Nézzük hát, mi a relaxált reakció 4 egyszerű lépése, és hogy jön a képbe a hullám! Kattintson!
vagy kellemes - témákat a netről. Az alábbi anyagokra a közelmúltbeli böngészéseim során bukkantam, a válogatás teljesen szubjektív – de talán némileg egyszerre rezeg mások érdeklődésével is. Az Andalodó négy fő témájához csoportosítottam a linkeket, amelyek között akad cikk, zenei hanganyag, meditációs hanganyag és videón nézhető vagy hallgatható előadás is.
újjászületés lehetőségét biztosítja – embernek és természetnek egyaránt -, ám előbb a sötétséget, a mélységeket kell megélnünk. Sokan ilyenkor energiahiányosnak, lehangoltnak, idegesnek érzik magukat, sőt egyeseknél a téli szorongás vagy depresszió egészen komoly szintet is elérhet. Pedig sokat tehetünk a tünetek súlyosbodása ellen. Ha tudatosan kezeljük a stresszt, elegendő információt gyűjtünk róla, életmód-változtatással harmonizáljuk magunkat, emellett feszültségoldó, szemléletformáló technikákat gyakorolunk, sokkal jobb életminőségben születhetünk újjá tavasszal.
Andalodón a 
nem mese jön, hanem egy stresszcsökkentő gyógynövény bemutatása. Manapság a bioboltokban és patikákban többnyire citromfüvet, macskagyökeret vagy orbáncfüvet ajánlanak túlzott vagy káros stressz ellen, aranygyökeret ritkán, pedig az ősi népi tapasztalatokon kívül modern tudományos vizsgálatok is igazolják rendkívüli hatékonyságát. Nyilván nem csodaszer és nem panaceum (általános gyógyír), de ha állandóan kimerültek vagyunk, fokozott stressztől szenvedünk, leromlott a teljesítményünk, vagy a depresszió kerülget minket, érdemes kipróbálni.
legalábbis boldogabb?… Az előző cikk tippjei mellé most egy játékos próbát is ajánlanék. Mindaz, ami most vagyunk, részben adottságok, részben viszont szokások összessége. Kis gyakorlással és némi hittel bármit szokássá lehet alakítani (persze reális keretek között). Pici gyerekként is ezt tettük: eljátszottuk, aztán kitartóan gyakoroltunk, míg végül egyre több dologra váltunk képessé. Lehet, hogy most nem tartjuk képesnek magunkat arra, hogy boldogok, egészségesek vagy sikeresek legyünk, de ha újra meg újra eljátsszuk és közben érzelmileg őszintén átéljük az ilyen létállapotokat, akkor beépülhetnek a személyiségünkbe. A vonzás törvénye szerint ezzel bevonzzuk a vágyaink, céljaink beteljesülését is. Ha elsajátítjuk az örömteli életérzést, beépül, és olyan embereket vonzunk magunkhoz, akik ezt erősítik bennünk. Ha megtanulunk „gazdagul” érezni és gondolkodni, akkor olyan lehetőségeket vonzunk be, amelyek gazdagítanak, gyarapítanak. Ha begyakoroljuk az egészséges létállapotot, szervezetünk javarészt ezt a parancsot fogja követni.
tüntette fel a világot, és mivel most egy kéthetes szünet következik itt, a honlapon, szeretném így karácsony előtt örömtelibbé és meghittebbé tenni a hangulatot. Ugyanis bár teljesen igaz az, amit az előző cikkhez érkezett hozzászólásra is válaszoltam, vagyis hogy stressz nélküli élet nincs, és hogy folyamatosan úszni kell, nehogy elsüllyedjünk, azért ne felejtsük el, hogy a stressz a szervezet, az idegrendszer természetes reakciója. Nélküle nem lenne élet, mert ő biztosítja, hogy alkalmazkodni tudjunk a változásokhoz. Nélküle nem jutnánk egyről a kettőre. A stressz nem egyenlő a szorongással, hiszen hozzásegít a nagy teljesítményekhez, és egyik fajtája, az eustressz például örömérzést, boldogságot okoz. A hibás stressz-reakciók és a félelmekkel, haraggal, bánattal való túlzott azonosulás az, ami zavart idézhet elő ebben a folyamatban. A változás kulcsa pedig bennünk van.
kizárólag a legújabb korra, vagyis az elmúlt kb. száz évre jellemzők. Ha némi távlatból tekintünk a történelemre, ezek olyan hirtelen jöttek létre, hogy az ember tízezer év alatt kialakult agya, teste és kollektív tudata még nem volt képes alkalmazkodni hozzájuk, sőt olyan gyorsan alakulnak tovább, hogy talán nem is lesz képes. Bár a mai csecsemők már eleve úgy születnek, hogy jobban eligazodnak az információs társadalomban, mint a szüleik vagy a nagyszüleik, nem véletlenül ugrott meg ilyen mértékben a stresszes zavarok és betegségek aránya. A modern kor egy csapásra megváltoztatja a korábbi évezredekig jellemző emberi életformát és viselkedést, a folyamatos változások és a kiszámíthatatlanság pedig még a legjobban alkalmazkodó pszichét is kihívások elé állítja. Az emberek elmagányosodnak, és közben (vagy pont ettől) társfüggők is lesznek. Töméntelen inger éri egyszerre és egymás után a testet és a lelket, biztos fogódzó viszont egyre kevesebb van közöttük. Rengeteg dologgal foglalkozunk, de semminek sem szenteljük magunkat igazán. Egyre távolodunk a realitástól, de az ideáljaink is egyre távolodnak tőlünk… és még sorolhatnánk.
A jelek szerint igen, mert sok ember esküszik a féldrágakövek áldásos hatására. Ékszerként viselik vagy a zsebükben hordják őket. Gyakran az ásványok ottlétének tudata is elég a harmonikus kedélyállapothoz, de ha mondjuk marokkőként, faragott figuraként vagy rózsafüzérszerű gyöngysorként birizgálhatjuk, babrálhatjuk is őket a stresszes helyzetekben, akkor még többet segíthetnek. De természetesen csak abban az esetben, ha hiszünk rezgésük gyógyító erejében.
nehezíti az önbecsülésünk minősége. Ez egyfajta alap, amelyekre önmagunkat építjük, és nem mindegy, mennyire stabilak a tartópillérek. A kisebb-nagyobb válságok során derül ki, bírják-e a nagy viharokat. Mindenki máshogy birkózik meg a kihívásokkal, mindenkiben másfajta stressz keletkezik, de mindig hátrányban vannak azok, akiknek ingatag lábakon áll az önbecsülésük – még akkor is, ha ezt túlzott magabiztossággal leplezik. A stressz eleve kellemetlen tüneteket okozhat: szaporább szívverés, izomfeszültség, túlérzékenység, idegesség, szorongás vagy depresszió. Ha kicsi az önbecsülésünk, az olyan, mintha ezek mellett még pofonokat is osztogatnánk magunknak (vagy hagynánk, hogy mások pofozzanak). Az alacsony önbecsülésű emberek jobban figyelnek kifelé, aránytalanul nagy hatalmat tulajdonítanak más embereknek, eseményeknek, körülményeknek, és mivel kívülről várják a megerősítést, sokkal kiszolgáltatottabbak. Jellemző rájuk a hiba- és bűnbakkeresés, a becsmérlés, illetve a felelősség áthárítása.
