Napi bejegyzés: (2009. október 21.)

Hogy-hogy “andalodó”?

Ezt a honlapot a káros stresszel való megbirkózás segítésére, a relaxáció és meditáció bemutatása és népszerűsítése érdekében indítottam el.

Miért?

2009 első felében megtapasztaltam, milyen az, amikor a túlhajszoltság miatt már nem tudunk aktívan küzdeni a negatív stresszel, hanem a stressz tünetei irányítanak bennünket. (Erről a “Rólam” cím alatt lehet bővebben olvasni.) Naplót kezdtem írni a saját felismeréseimről, problémáimról és megoldásaimról, valamint az elmúlt évek alatt összegyűlt benyomásaimról, megtanultam relaxálni, kifejlesztettem bizonyos lépéseket és gyakorlatokat, és közben rendületlenül kutattam új információk után. Olyan kincsek birtokába jutottam a stresszkezelésről, amelyek segítettek az év második felére helyrebillenteni az egyensúlyomat. Boldog vagyok, hogy mindez nagyrészt önerőből sikerült, és a legbelső sejtelmeim jó útra vezettek. Életre szóló tanításokat kaptam a sorstól és emberektől. Úgy gondolom, ilyen kibillenés másokkal is megeshet, és nekik is szükségük lehet némi lelki támogatásra, bizonyos stresszkezelési ismeretekre.

Az egyik legfontosabb saját felismerésem ez volt (kinek beválik, kinek nem): a lelki egyensúly visszanyerése NÉGY SZINTEN lehetséges, amelyek egymásra épülnek. A legalsó, alapvető szint a stresszkezelés – hogy tudatosabban legyünk képesek figyelni és kezelni tüneteinket. Erre épül a relaxáció szintje, a test nyílt és rejtett feszültségeinek megszüntetése. A harmadik szint a meditáció, amely az elmét tehermentesíti és a belső harmóniát és erőt szilárdítja meg. Végül erre lehet építeni a “csúcsot”, vagyis a kreatív szellemi technikákat, amelyekkel már programozhatjuk is magunkat és az életünket.

FONTOS megjegyeznem, hogy ezen az oldalon nincs semmi, ami helyettesíthetné az orvosi diagnózist és kezelést. Mindenki csak saját felelősségére alkalmazhatja az itt leírtakat. Ha életminőségünk jelentősen leromlott, forduljunk szakemberhez!

Nyílik az ajtó

…és átléphetünk a harmónia világába… ahol nyugtatók nélkül (helyett) is elandalodhatunk, és ezzel helyrebillenthetjük lelki békénket, bárhol, bármikor.

Végtére is: mi az a harmónia? Nem a küzdelmek hiánya, hanem a küzdelmek közepette szerzett belső béke, nyugalom. Erről a szóról mindig a keljfeljancsi jut eszembe; egy játék, ami sokszor elbillen erre-arra, de mindig visszaáll az eredeti helyzetébe. Valahogy így vagyunk mi is felépítve. Az alapállapotunk egy egyensúlyi állapot, ami nem egyenlő a közömbösséggel, hanem egy derűs és nyitott hozzáállás, alapvető lelkesedés az élet iránt. Egy olyan életkedv és élethez való bátorság, amit a bennünk élő gyermek őrzött meg. Akármilyen stresszhelyzetbe kerüljünk életünk során, tartsa bennünk a lelket a tudat, hogy visszabillenhetünk az alapállapotba! Csak legyünk türelmesek és bizakodók, előlegezzük meg ezt a tapasztalatot. Ez a lelkiállapot már eleve elősegíti a harmóniát.