február 2010 hónap bejegyzései

Harmónia az érzékszerveken keresztül 1. SZEM

- A művészet, mint terápia (nekünk vagy a művésznek?)

 

Beszélgetés Sánta Kira grafikussal

 

A szemfülesebbek már észrevehették az e-könyv csodálatos új borítóját. Ebben a sorozatban azt szeretném bemutatni – szubjektíven persze -, hogyan fogadhatjuk be a harmóniát és nyugalmat az érzékszerveken keresztül. Már csak a borítófestmény miatt is elsőként a LÁTÁST választottam.

 

A látvány hatását a lelkiállapotra már nagyon korán megtapasztaljuk, hiszen a kisbabák mosolyát is ki lehet váltani mosolygással (vagy nem, beste kölke!). Később is gyakran fordulunk a szép képekhez, tájakhoz, tárgyakhoz andalodás céljából. A vizuális ingerek hatása nagyon egyéni, ezért nem sokat lehet elmondani róla általánosságban – kinek ez, kinek az a szép, megnyugtató. Inkább az érdekel engem, hogy a művész, aki megörökít egy-egy andalító pillanatot, hogyan éli meg azt a kényszert, hogy nem elég látnia, hanem le is kell rajzolnia, vissza is kell adnia. Áldás vagy átok ez? Mennyivel érzékenyebb egy művész lelke a hatásokra, és hogyan lehet ezt a hétköznapok taposómalmában ellensúlyozni?

Az erről szóló beszélgetés Kirával a KATTINTÁS után olvasható.

Fokozzuk a nyomást!

- avagy akupresszúra házilag, stressz ellen

Az akupresszúra azt jelenti, hogy a test akupunktúrás pontjait nyomjuk, masszírozzuk az ujjbegyeinkkel. Így hasonló hatást tudunk elérni, mintha valaki tűvel vagy lézerrel kezelné ezeket a pontokat, igaz, körültekintően és kitartóan kell végeznünk a nyomkodást.

Az akupresszúrát csaknem 2000 éve használják Kínában, és más ázsiai országokban is, egészségmegőrzésre, gyógyításra. A következő videó egy olyan pontsorozatot mutat be, amelynek nyomásával csökkenthető a feszültség, elősegíthető a nyugalom és a jó alvás. Alkalmas még stresszes eredetű fejfájás csökkentésére, magas vérnyomás elmulasztására, és pánikrohamok elkerülésére. Minden pontot 1-2 percig nyomjunk, leginkább lefekvés után. Hetekig tartó „kúra” esetén kapjuk a legjobb eredményt. Természetesen az akupresszúra sem helyettesítheti az orvosi kezelést, és ha tüneteink súlyosbodnának, vizsgáltassuk ki magunkat!

A videó először azt mutatja meg, hogy mekkora mércével kell kimérni egy akupresszúrás terület távolságát (kb. a középső ujjunk középső percének hossza). Ezután már a stresszoldó pontok nyomása, simogatásszerű masszírozása következik.

 

Hipostressz? Mi???

Az angoloknál és amerikaiaknál a hétköznapi ember is jól tudja, mi a különbség a “stress” és a “distress” között. Magyarul viszont a “stressz” szót használjuk a pozitív és negatív stresszre is.  Olyanról pedig nem is hallottunk még, hogy „hipostressz”, pedig létezik, sőt sokan küzdenek vele. Ezek szakkifejezések ugyan, de nem árt, ha tisztába tesszük őket, már csak azért sem, mert felfedezésüket nagyrészt a magyar származású kanadai professzornak, Dr. Selye Jánosnak köszönhetjük.

1. Eustressz: pozitív stresszhatás, ami a kiváló teljesítmény vagy az izgalmas kaland érzésekor uralkodik el rajtunk. Ez vezérli az extrém sportok szerelmeseit – sőt a szerelmeseket is. Ez jelentkezik akkor, ha új autót/ruhát vásárolunk, gyermekünk születik, teljesítünk egy kihívást, gyönyörű helyre utazunk, megdicsérnek, avagy bármilyen téren sikert érünk el. Az eustressz előnyös hatást fejt ki a szervezetünkre, testi-lelki egyensúlyunkra, ezért igyekszünk minél gyakrabban átélni; annál is inkább, mivel általában rövid ideig tart. Egyesek kifejezetten hajszolják – ami már kóros jelenség lehet.

2. Distressz: a negatív vagy káros stressz, ami pont ellenkező hatást fejt ki ránk, mint az eustressz – nem segíti, hanem hátráltatja a teljesítményt, a megküzdő-képességet. Általában valamilyen megterhelő életesemény hatására jelentkezik: túl sok munka, gyászeset, pénzügyi problémák, feszült kapcsolatok, krónikus betegség stb. A distressz lehet akut vagy krónikus. Mivel természetes jelenségről van szó, és a vele való megküzdés erősít, fejleszt bennünket, ezért csak a krónikus distressz esetén kell terápiára gondolnunk.

3. Hiperstressz: amikor valaki túl nagy kihívással szembesül, és úgy érzi, nem képes megbirkózni az adott helyzettel, körülménnyel. Gyakran jár frusztrációval vagy kimerültséggel. Elsősorban a túl nagy felelősséget hordozó munkakörökben, a százfelé szakadó dolgozó anyáknál, a tőzsdeügynököknél, és azoknál fordul elő, akik túl mozgalmas környezetben dolgoznak, esetleg nap mint nap a „semmiből” kell pénzt előteremteniük.

4. Hipostressz: az előző ellentéte, amikor túl kevés inger éri az embert, beszűkül az élete, gyakran unatkozik, nem tud magával mit kezdeni. A kihívást nem jelentő munkakörökben, krónikus betegeknél fordul elő, illetve olyan embereknél, akik folyton ugyanazt a feladatot végzik. A hipostressz nyugtalanságot, izgatottságot, inspiráció-hiányt okozhat.

Inspiráció és ajánlott irodalom:

http://www.dealwithstress.com

http://www.palyatanacsadok.hu/html/1tananyag/stresszorok.pdf

Színpompás érzések

Ki hallott már arról, hogy vannak “alapérzések” és “parazita érzelmek”?

Mi az alapérzés? Az alapérzés, avagy autentikus érzés, egy olyan alapvető emberi reakció, amit már nem lehet tovább boncolni. Egy eredendő alapmotiváció. Már a kisbabák is érzik őket, akik az emberi társadalom játszmáiból még vajmi keveset értenek. Jellemzőjük, hogy fejlődésre, továbblépésre sarkallnak, túlélésünket segítik. A tranzacióanalízis szerint 5 alapérzés van, amiből 2 pozitív (öröm, szeretet), és 3 negatív (harag, bánat és félelem).

Miért fontos tisztában lennünk az alapérzésekkel? Mert sokszor nem is tudjuk, hogy milyen érzések mozgatnak bennünket, és rossz ösvényen indulunk el. Egyik alapérzést helyettesítjük a másikkal, vagy egy összetettebb érzelemmel, amelynek pedig másodlagosnak kéne lennie.

Mi a parazita érzelem? Az eredeti érzéseket felülíró, helyettesítő érzés. Mindenkinek van egy-két tipikus helyettesítő érzelme. Ezek jellemzője, hogy nem továbblépésre, hanem belenyugvásra ösztönöznek, túl hevesek az adott élethelyzethez képest, vissza-visszatérnek, megszállva tartanak, és annak látszatát keltik, hogy hozzánk tartoznak. Tipikus helyettesítő érzelmek: szorongás, zavar, tehetetlenség, háborgás, sértődés, önsajnálat, irreális bűntudat, bűnbakkeresés, irigység. Ezek azért alakulhattak ki bennünk, mert tilos volt az alapérzést átérezni, kifejezni, és egy „legális” (vagy annak vélt) érzelem lépett a tiltott érzés helyére.

Rendkívül fontos, hogy az összes alapérzés számára megfelelő – építő jellegű - kifejezési módot, avagy levezetési csatornát találjunk,  és tartsuk őket egyensúlyban.

De hogy jönnek ide a színek? A KATTINTÁS UTÁN kiderül!

(A következő cikk részben egy előadás, részben a saját fantáziám révén született meg, nem egyezik pontosan egyik pszichológiai irányzat alapelveivel sem.)

Stresszoldó illatok

Ez egy szokatlanul sűrű hét volt, sok bejegyzéssel, gondoltam, ne a péntek maradjon ki… Úgyis jön a hétvége, ami többségünknek remélhetőleg a relaxálást fogja jelenteni, kint esik a hó, tehát zömmel a lakásban kell megtalálnunk ennek lehetőségét. Még előttünk a nap, ezért most adom közre azt a stresszoldó ötletet, amihez csak néhány olajat kell beszereznünk.

Sokféle növényi kivonat, azon belül is illóolaj áll rendelkezésünkre, ha meg akarjuk nyugtatni testünket-lelkünket. Az aromaterápia legegyszerűbb alkalmazási módja az, ha pamut- vagy gézdarabra csöpögtetünk az olajból, és belélegezzük az illatot (persze nem közvetlenül, hanem összehajtva, néhány olaj ugyanis higítatlanul irritálhatja a bőrt és a nyálkahártyát). Csöppenthetünk aromamécses vizébe, gyógynövényes párnába vagy fürdővízbe is. Mandulaolajba vagy hasonló semleges olajba is keverhetjük, masszázshoz (jól rázzuk össze!). Fürdéshez legjobb egy kanálnyi tejbe vagy tejszínbe csöppenteni. Ügyeljünk arra, hogy ne „illatos olajat” és hasonló utánzatokat, szintetikus termékeket vásároljunk, hanem lehetőleg gyógyszerkönyvi tisztaságú illóolajat!

A következő növények olaja fejt ki nyugtató, harmonizáló, feszültség- és görcsoldó hatást: bazsalikom, bergamot, borneo-i kámfor, boróka, borsmenta, ciprus, citrom, citromfű, eukaliptusz, fekete bors, fahéj, fenyő, grapefruit, gyömbér, hagyma, izsópfű, jázmin, kakukkfű, kamilla, levendula, majoránna, muskátli, muskotályzsálya, pacsuli, rozmaring, római kamilla, rózsa, szantálfa, szegfűszeg, szerecsendió, tömjén, ylang-ylang, zsálya. Ezeket önmagukban vagy tetszés szerint kombinálva is alkalmazhatjuk.

A kattintás után olvasható négy feszültségoldó, illetve alvást segítő illóolaj-koktél receptje!

Hogyan lehet kreatív a kineziológia?

- Interjú Pozsgai Nikolettával

 

A természetgyógyászatban sokaknak a “stressz” szó hallatán azonnal a kineziológia ugrik be, mivel ezt a módszer kifejezetten a stressz oldására, különféle blokkok megszüntetésére fejlesztették ki. Ugyanakkor ahány kineziológus van, annyi fajtája létezik ennek a technikának, hiszen a terápia hatékonysága függ a kineziológus személyiségétől, hitelességétől, valamint az általa alkalmazott egyéni módszerektől is. Pozsgai Nikolettával több mint tíz éve közösen tanítottunk egyetemistaként, és érdekes (vagy sorsszerű) módon később is hasonló, párhuzamos utakon folytatódott az életünk: a természetgyógyászat és az önismereti terápiák felé. Ő elhivatott kineziológus lett, és elsősorban azért szeretném bemutatni az Andalodón, mert hozzám hasonlóan mindig arra törekszik a munkájában, hogy a hagyományos alapokra valami új rendszert építsen a saját tapasztalatai alapján. Ilyen új rendszer például az általa kifejlesztett Személyiség Integrációs Tréning, ami a családállítás, a pszichodráma és a kineziológia különleges keveréke, és amin nekem is volt alkalmam részt venni. Sokat segített lelki harmóniám megerősítésében, régi blokkok oldásában. Nikol azonban mesélt még újabb, egyedi módszereiről is, amikkel engem is sikerült meglepnie.

A beszélgetés itt olvasható.

Hosszú árnyéka van a stressznek!

Egy bejegyzést már írtam régebben az életritmus fontosságáról: hogy vannak aktívabb és passzívabb időszakok az életünkben, hogy megvan a vetés, a termés beérésének és az aratásnak az időszaka, és hogy ezt mindenki másképp éli meg. Kinek ez, kinek az a nehezebb. Nem beszélve az időszakok közötti átmenetről, amelyek átalakulást követelnek meg tőlünk.

De mit értek az alatt, hogy a “stressznek hosszú az árnyéka”? Amikor sok a dolgunk, ezerrel pörgünk (mindegy, hogy kötelességből vagy önszántunkból) egyszerűen nincs időnk és lehetőségünk a stressz felismerésére és kezelésére. Nincs módunk eltöprengeni azon, hogy milyen forrásokból származik, milyen érzésekkel reagálunk rá, és a nagy hajtás miatt nem tudjuk feldolgozni a saját érzéseinket, a történésekre adott reakcióinkat. Az idegsejtjeink maximálisan el vannak foglalva mással. Tehát mikor szakad mindez ránk? Amikor már pihenünk!

Részben ebből ered a nyugdíjazási stressz, a kapuzárási pánik és a kismamák bezártság-érzése is, de sokan megtapasztalhatták már (rajtam kívül) egy hosszabb munkahelyi hajtás után is, amikor már kicsit hátradőlhetnének. Sőt: olyan embereket is ismerek, akik évtizedekig kitartóan ápolták beteg társukat, mellette voltak a kórházban, az utolsó időkben, végigrettegték a szörnyűségeket, és munka mellett végezték a betegápolást – közben mégsem volt bajuk, ellenben utána… Amikor rájuk szakadt az egész “történet”, ahogy ma mondani szokás. Elárasztották őket a kezeletlen reakciók és érzések, és jött az antidepresszáns és társai…

Tanulság és további agymenés a kattintás után!

Jógatánc

Azt mindnyájan tudjuk, hogy a jóga rendkívül jó hatást gyakorol a testre, a lélekre és a szellemre, ráadásul több változata közül választhatunk. Ha viszont valaki a táncot is legalább annyira szereti, akkor érdemes kipróbálnia a jógatáncot. A jógatánc plusz dimenziót ad a jóga élményéhez. Áthágja a jóga hagyományos korlátait, és beleépíti a tánc lendületesen áramló mozdulatait. Ez által nagyobb szabadságot ad, és az önkifejezést is jobban elősegíti. Emellett viszont teljes testedzést is biztosít: erősít, tónusba hozza az izmokat, növeli az energiaszintet és a rugalmasságot. A statikus jóga ászanákat (tartásokat) és a dinamikusabb kortárstánc elemeket egyaránt használják benne, de magába foglalja különféle ősi táncok jellegzetességeit is. A mozdulatok harmonikus összekötése által folyamatos mozgás jön létre. A fizikai és pszichés állapot kiegyensúlyozásán túl a jógatánc a testtudatot is fejleszti, és ez által mélyebb önismeretet biztosít.

Hogyan néz ki egy jógatánc óra? Rendszerint bemelegítéssel kezdődik, ami klasszikus jóga-pozíciókból áll, majd elkezdődik a koreografált jógatánc edzés. Ebbe egy kezdő is bármikor becsatlakozhat. Az órát általában relaxációs és légzőgyakorlatok zárják. Ez biztosítja, hogy az ember harmonikusabb, könnyedebb állapotban hagyja ott az edzőtermet, mint ahogyan érkezett. Az edzéshez alkalmazott zenék hol a ritmusos táncot, hol az ellazulást segítik elő. A jógatánchoz nem szükséges jógamatrac, ami szintén felszabadító érzés lehet.

Itt kaphatunk egy kis ízelítőt videón.

Inspiráció és ajánlott irodalom:

http://www.jogastudioananda.hu/oratipusok/jogatanc/

http://www.yogadance.com.au/

http://www.expressiveyogadance.com/

Ahol ki lehet próbálni:

http://www.jogastudioananda.hu

És lőn beszélgetés!

Kedves jó ismerősöm és esküvőm ceremóniamestere, aki maga is az emberi lélek kíváncsi fürkészője, Kiss Anna interjút készített velem az Andalodóról a Nyitott Kéz című honlapra.

A cikket itt lehet elolvasni.