Avagy az agyi átkapcsolás fontossága
Amikor úgy döntünk, hogy nem adunk több energiát a negatív érzéseknek és gondolatoknak, amelyek örvényként húznak le bennünket, valójában egy átkapcsolást hajtunk végre az agyunkban. Az egyik agyterületről átkapcsolunk egy másikra, amit ritkábban használunk. Tudományosan megfogalmazva: az agykéreg alatti, negatív érzelmeket rögzítő struktúrákból (amygdala, insula) átkapcsolunk az ún. prefrontális kéregbe. Az előbbi, egzotikus elnevezésű területek ugyanis a veszélyhelyzet felismeréséért felelősek, és szorongásra és depresszióra hajlamos embereknél erőteljesebben működnek, mint kellene. Az évekig, évtizedekig gyakorolt negatív gondolatok automatikussá válnak, szokássá rendeződnek, így az agykéreg alatti struktúrák túlműködése miatt valóban elhisszük, hogy passzív áldozatai vagyunk az életünknek. Állandó vészhelyzetet érzékelünk, amelyből reménytelen a kijutás. A prefrontális kérget azért kell gyakrabban „használnunk”, hogy kordában tartsuk a vészjelzéseket. Éppen úgy, ahogy izmaink edzésével erősödhetünk, a prefrontális kérget is erősíthetjük a pozitív, életigenlő gondolatminták állandó gyakorlásával. Bármilyen – szorgalmasan gyakorolt – gondolatforma szokássá válhat. Ez az ÁTKLIKKELÉS alapja a pszichoterápiának, az agykontrollnak, az NLP-nek, és mindenféle önprogramozó technikának – ez a gyógyulás útja.
Élményválasztás Itt és Most + Hogyan klikkeljünk és mire? A KATTINTÁS után kiderül!
