július 2010 hónap bejegyzései

A természet patikája

Avagy három hétköznapi csodanövény stressz ellen

 

A túlzott mértékű stressz ellen külső és belső eszközökkel is küzdenünk kell. Egyik sem ér semmit a másik nélkül. Ha megtanuljuk a stresszűző technikákat (relaxáció, légzésterápia stb.), de környezetünk és életvitelünk változatlanul zaklatott marad, valóságos Buddhának kell lennünk ahhoz, hogy felülemelkedjünk rajta. Ha viszont csak külső eszközöktől (gyógyszerek és egyéb szerek) várjuk a nyugalmat és jobb közérzetet, soha nem érhetünk el átfogó és tartós eredményt. Az 1. szabály tehát: igyekezzünk összehangolni a külső és belső harmóniát! A 2. szabály: ha nem tudjuk pontosan, miért borult fel bennünk az egyensúly, derítsük ki az okokat – akár segítséggel! A 3. szabály: zárjuk ki a görcsös akaratot az egész folyamatból, mert ha túlzottan rákoncentrálunk, és közben idegesség, félelem van a lelkünk mélyén, még a stresszűzés is stresszt fog okozni!

Ha ezeket az alapszabályokat tisztáztuk, elővehetünk három olyan egyszerű külső eszközt, amelyek eddig kevés hangsúlyt kaptak ezen az oldalon: a három legkönnyebben beszerezhető gyógynövényt, a kamillát, a levendulát és a citromfüvet.

Sokan elfelejtik, hogy a stresszes időszakokban kúraszerűen kell alkalmaznunk ezeket. Teából 2-3 csészével igyunk naponta, langyosan, lehetőleg mézzel ízesítve, mivel az is nyugtató hatású! Ha illóolajat használunk, minden este párologtassuk el 4-5 cseppet, legalább egy héten át! Gyógynövényes fürdőként is naponta alkalmazzuk – egy marék gyógynövénnyel, vagy 5-8 csepp illóolajjal. Szárított formában, párnába helyezve legyenek egy hétig a fejünk közelében, akár kombinálva is! Kúra nélkül nem győződhetünk meg eme gyógynövények áldásos hatásairól, így nem is ítélhetjük meg őket! (Persze arról győződjünk meg, hogy nem vagyunk-e allergiásak valamelyikre.)

 

Kamilla

Gyulladásgátló hatása ismertebb, mint nyugtató, idegcsillapító hatása, pedig már az óegyiptomiak is a napistenük megnyugtatására ajánlották fel a szertartásaikon, nem véletlenül. Leginkább teát szoktunk belőle készíteni; ez feszültség- és görcsoldó, testi-lelki-szellemi szinten csillapító és nyugtató, illetve az érzelmi terhek elengedésében is segíthet. Álmatlanság ellen is hatékony, főleg mézzel együtt. Ha fáradtak vagyunk, friss virág, szárított virág és illóolaj formájában is adagolhatjuk a fürdővizünkhöz.

 

Levendula

Nemcsak a molyok ellen jó a szekrényben, hanem az alvást is javíthatja egy kispárnában, az ágyunk környékére helyezve. Hatásában az a csodálatos, hogy nemcsak oldja a feszültséget, hanem egyúttal energiát is ad a higgadt cselekvéshez. Így válik egyszerre nyugtatóvá és serkentővé. Egyedi aromájú teáját mézzel tehetjük finomabbá és még nyugtatóbbá. Illóolajként párologtatóba csöpögtethetjük, így segít megszüntetni a szorongásos rohamokat, érzelmi labilitást, túlérzékenységet. Valamilyen semleges olajhoz (pl. mandulaolaj) keverve hatékonyan masszírozhatunk vele egy-egy görcsös, feszült testrészt.

 

Citromfű

Főként olyan stresszes problémákra elsőrangú, amelyek emésztési bántalmakban (pl. gyomorfájás) és alvászavarban nyilvánulnak meg. Úgy oldja az esti feszültséget, hogy reggel is jobb formában ébredhetünk, és nappali teljesítőképességünk is jobb lehet – nem úgy, mint az esti nyugtatók és a reggeli feketekávé kombinálása esetén. Ha szapora szívverést tapasztalunk magunkon, kenjük be a mellkasunkat a citromfű felhigított olajával! Fürdő formájában izomrángásokon, túlmozgásos panaszokon, görcsökön is segít.

 

 

Innen is vettem ötleteket:

www.vital.hu

http://www.lifequestherbs.com/

A zöld érzés

Milyen érdekes, hogy a színpompás érzések című cikkemben pont a zöld színnel társítottam a szeretetet! Pedig mások az irigység színének tartják. Nekem ez a kedvenc színem, és egyfelől a csakrák rendszerében is a szívcsakrának feleltethető meg (a rózsaszín szerintem már tipikus európai ezoterikus kiegészítés), másfelől az, hogy „zöld” életmódot igyekszünk folytatni, azt mutatja, hogy szeretet van bennünk a saját világunk, környezetünk, más élőlények iránt.

Ez csak némi kitérő volt, hogy megmagyarázzam a címet, és ne kelljen azt írnom a helyére: „A szeretet titkai”. Mert valójában erről szól ez a bejegyzés.

Jesszus, hogy jönnek ide a szeretet titkai?! Nos, aki valami életminőséget rontó pszichés zavarban szenved, annál általában szeretethiányt is fel lehet fedezni. Nem szereti eléggé (vagy jól) saját magát, a környezetét, a világot, amelyben él, és természetesen másokat sem. Talán nem is ismeri a valódi szeretetet. A negatív alapérzések (düh, félelem, szomorúság), illetve a bonyolultabb parazita érzelmek egyszerűen elvonják az energiáját a szeretettől, túl erőssé váltak benne. Pedig ez az elcsépeltnek tűnő fogalom, a szeretet, az élet, az egészség és a kiegyensúlyozottság egyik fő alapja. A feltétel nélküli elfogadás, törődés, lelki vonzalom tudatos megélése.

Adam Jacksontól vennék idézeteket (egy másik honlap segítségével), az „Igaz szeretet titka” című könyvéből – és szokás szerint a saját megfigyeléseimmel egészíteném ki. Az író szerint a szeretet nem tündérmese, nem a szerencsén és nem a véletlenen múlik, hanem mi magunk hozzuk létre, magunkban hordozzuk. Ha szeretet van bennünk, automatikusan élünk vele. Ha nincs, vagy nem elég, akkor várhatjuk, kereshetjük a boldogságot, a gyógyulást, a harmóniát, nem fogjuk megtalálni.

 

Ezért érdemes megismerni az igazi szeretet tíz titkát. (Most úgy látszik, a 10-es listák korát éljük…) A KATTINTÁS után már olvasható is!

Hová taposunk?

Connie Lillas amerikai pszichológusnő határozta meg azt a három alaptípust, amelybe az emberek tartozhatnak – az alapján, hogy miként reagálnak egy extrém stresszhelyzetben. Nyilvánvaló, hogy nincsenek tiszta típusok, hiszen hol így, hol úgy reagálunk, ám az esetek többségében egyik mód jellemzőbb ránk a többinél. Azt hiszem, nem árt ennek mélyére ásni, és levonni belőle a saját tanulságainkat.

 

A három típus:

  • Aki a gázra lép: vagyis élénkebbé válik, szinte kirobban belőle a düh vagy a tetterő, akár agresszív is lehet, de mindenképpen az energiái azonnali kisütésére, levezetésére törekszik. Drámaian adja elő önmagát, rögtön kifejezi az érzelmeit, és gyakran fizikailag is mozgásra van szüksége. Aki ebbe a típusba tartozik, annak a lecsillapító gyakorlatok válhatnak be legjobban a stresszkezelésben. Ha nem tanul meg ilyeneket, fokozottabban ki lesz téve a szívroham és az agyvérzés kockázatának. Figyelem! Nemcsak a faltörő kosok és dühödt bikák tartoznak ebbe a csoportba, hanem az érzelmi zsarnokok is, akik gyenge áldozatnak állítják be magukat, ám érzelmi kitörésükkel (pl. sírás, önsajnáltatás) azonnal támadnak és manipulálnak!
  • Aki a fékre lép: vagyis visszahúzódással reagál a stresszhelyzetre, bezárul, távolságot teremt más emberektől, és az érzéseit jó darabig nem tudja feldolgozni, még magában sem. Kívülről úgy látszik, hogy nagyon kevés energiát ad ki önmagából, mintha minden csepp erejére szüksége lenne ahhoz, hogy egyáltalán életben maradjon. Mivel a stresszhelyzetet támadásnak éli meg, védőbástyákat emel, és lehetséges, hogy később sem fogja tisztázni a konfliktusait, oldani a blokkjait. Ez a típus a leghajlamosabb a daganatos megbetegedésekre és az allergiákra, az elfojtások és a sérelmek dédelgetése miatt. Olyan stresszűző gyakorlatokra van szüksége, amelyek stimulálnak, élénkítenek, serkentik az idegrendszer működését.
  • Aki egyszerre lép a gázra és a fékre: vagyis feszülten megdermed az extrém stresszhelyzetekben. A feje forr, de a teste szinte „lefagy”, és tehetetlenné válik. A bénult felszín alatt roppant energiák fortyognak. Szeretné azonnali cselekvéssel, akár harccal levezetni a feszültségét, de sokszor képtelen rá. Gyakran a legrosszabb helyzetekben tör ki belőle a visszafojtott düh, a sok feldolgozatlan érzelem és reakció. Ő úgy kezelheti leghatékonyabban a stresszt, ha fejleszti a magabiztos, higgadt cselekvőképességét, és valamilyen harmonikus tevékenységgel időről-időre „újraindítja” a rendszerét. Máskülönben hajlamos lehet például a gyomorfekélyre.

 

Mindhárom típusnál elengedhetetlen az önismeret fejlesztése, illetve a konfliktuskezelési technikák (pl. az erőszakmentes kommunikáció) elsajátítása. Ennek része az önmegerősítő (asszertív) önkifejezés, legalább ilyen kijelentések szintjén: „Most dühös vagyok rád.” „Ez most rosszul esett.” „Én ezt támadásnak éreztem.” Minél hamarabb meg kell beszélni és fel kell dolgozni a túlzott mértékű stresszt okozó helyzeteket. Szintén létfontosságú a különféle relaxációs technikák megtanulása, a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás – a típusnak megfelelő hangsúllyal.

 

Forrás:

http://helpguide.org/mental/quick_stress_relief.htm

10 tanulság

A testi-lelki-idegi harmóniának vannak bizonyos alapfeltételei. Egyesek ösztönösen tudnak ezekről, másoknak fokozatosan vagy megvilágosodás-szerűen kell megtanulniuk. Számomra a tavalyi év, amikor egy szellemi kimerültségből kellett kimásznom – szorongásos, depressziós és pánikos tünetekkel – rendkívül sok tanulságot hozott. Örülök, hogy átéltem, mert ezek a tanulságok afféle útravalók az élethez, elmélyítették az önbizalmamat, megerősítettek, és hozzásegítettek, hogy ha bármikor hasonló helyzet állna elő (vagy csak kerülgetne), időben meg tudjam előzni, illetve újra kirángathassam magamat a gödörből. A leszűrt megállapítások persze akkor is érvényesek, ha úgy döntünk, hogy átmenetileg, kapaszkodóként gyógyszerre és/vagy terapeutára is szükségünk van.

 

A tíz darabból álló túlélőcsomaghoz KATT ide!

Mandala-terápia

Avagy: rajzoljuk le a problémánkat!

 

A mandalák készítése a buddhizmusból ered, ahol ez a tevékenység egyfajta imádságnak felel meg.  Az ábra a szent centrummal rendelkező, szent tengely körül forgó kozmoszt jelképezi, de olykor egy-egy istenség előtt tisztelegnek vele. Vannak kétdimenziós mandalák, amelyek színes porból és magokból készülnek, és vannak háromdimenziósak, amelyek fából és kövekből. A hinduk a személyiség fejlődését, egyközpontúvá-válását is kifejezik ilyen körábrákkal.  C. G. Jung az emberi psziché és az univerzum egybefoglalása miatt “pszichokozmogramnak” nevezte a mandalákat, és rendkívüli jelentőséget tulajdonított nekik a terápiában. Jung óta Európában is alkalmazzák a terapeuták a mandalafestést különféle idegi-lelki zavarok kezelésére, mert a saját készítésű mandalák rengeteg dolgot elárulnak a készítőjükről, tudatos és tudatalatti szinten is. Míg a távol-keleti mandalák rajzolásának szigorú hagyományai és szabályai vannak, az európai művészetterápiás alkalmazásban a kör alak az egyetlen kritérium. Az viszont mindkét helyen érvényes, hogy az alkotás folyamata közben (megfelelő kitartás és elmélyültség mellett) egyfajta katarzis, megvilágosodás jön létre az alkotó lelkében. Alkalmas lehet a korai (preverbális) – magzat-, vagy csecsemőkori – időszakban kialakult blokkok, elfojtások felidézésére, amelyekre a verbális terápiák nem mindig képesek. Így a felszínre került és feldolgozott szorongások, traumák már nem belülről rombolják az idegrendszert és az immunrendszert. Különösen hatékony ez a rajzolás közösségben. A mandalák és egyéb rajzok elemzéséhez (színek, formák, elrendezés) persze szakember szükséges, de ha nem szorulunk komoly terápiára, otthon is nyugodtan kísérletezhetünk vele, ösztönösen, magyarázat nélkül.

Némi kedvcsináló:

                   

Források:

http://www.freeweb.hu/tarrdaniel/documents/BuddhistaTantra/mandala.html

http://www.mandalaportal.hu/mandala/muveszetterapia.htm

http://www.mandal-art.hu/index.php?p=news&area=1&newsid=30

http://irenmandalak.internettudakozo.hu/index.php

http://lineas.freeblog.hu/tags/mandala/

http://neadjafel.hu/mandala.html