augusztus 2010 hónap bejegyzései

A mi kezünkben…

Semmi sem működik hit, bizalom nélkül, a lelki egyensúly és a gyógyulás sem. Ha önmagunkban nem hiszünk, semmiféle terápia nem tud segíteni rajtunk. Ha viszont sikerül hitünket, önmagunkba vetett bizalmunkat megerősítenünk, akkor a külső eszközök is ezerszer hatékonyabbak lesznek. (Sőt akár feleslegessé is válhatnak.) Nagy misztérium ez; mindenki sejti, hogy mit jelent, de senki sem tudja szavakkal elmagyarázni, és még kevésbé másoknak megadni. Egyedi, belső, titokzatos út vezet hozzá.

Számomra ezt fejezi ki az alábbi kép, a dél-koreai Hyung Jun-Kim alkotása, amelynek címe: ”Healing”. Milyen sokatmondó az, hogy magyarul ez egyszerre jelent gyógyítást és gyógyulást is… Több kommentárt nem fűzök hozzá.

 

 

Forrás: http://www.templates.com/blog/female-3d-models/

A hiányzó láncszem

Avagy a kognitív viselkedésterápia

 

Többször találkozom a környezetemben olyan esetekkel, amikor valakinek szüksége van pszichiáter vagy pszichológus segítségére, de akárhova megy, mindig ugyanazt kapja, ezért végül hiányérzete támad, kiábrándul, és nem keres több segítséget. Általában az a legfőbb panasz, hogy csak gyógyszert írnak fel nekik, vagy csak a relaxációt erőltetik, esetleg olyan hétköznapi csevegést folytatnak a beteggel, amit a szomszédjával is lefolytathatna („Keressen magának kielégítőbb munkát!”). Ilyen esetekben az illető nagyon bánja, hogy ennyi helyre elment, ennyi pénzt otthagyott, és nem kapott érdemi segítséget. A végén már értelmét sem látja a kiút keresésének. Ha valaki engem kérdez, én általában azt szoktam mondani, hogy addig ne adja fel, amíg nem talál egy olyan szakembert, aki többek között kognitív viselkedésterápiával is foglalkozik.

Biztos vagyok benne ugyanis, hogy a hiányzó láncszem a kognitív viselkedésterápia. Ez lehetővé teszi a probléma gyökerének a feltárását, személyiségelemzéssel, a belső blokkok feloldásával, illetve a hibás minták, rossz szokások átalakításával. Ezek nélkül jóformán képtelenség igazi gyógyító hatást elérni. Az ilyen elemző módszerekhez azonban nemcsak szaktudás, hanem fejlett intelligencia és türelem is kell, valamint rengeteg tapasztalat a lélekbúvárkodás területén. Nyilván a szakemberek zömének sokkal egyszerűbb gyógyszerfelírással, könnyedebb beszélgetéssel vagy a relaxáció megtanításával pénzt keresnie, mint „kézen fogva” haladni a klienssel. Szerencsére azért egyre többen vállalnak ilyen terápiát, még ha jelenleg kicsi is az arányuk.

 

De miről is szól ez a módszer? Miért pont “kognitív” és miért pont “viselkedés”? A kattintás után jön a magyarázat!

Az “A” és “B” személyiség

Mindenkiben vannak teljesen egyedi vonások, és akadnak olyanok is, amelyek hasonlóvá tesznek minket másokhoz. Ily módon a stressz átélése, a stresszes tünetek és a stresszel való megbirkózás is részben nagyon egyedi, részben pedig hasonló másokéhoz. Tudományos kutatások szerint bizonyos személyiségjegyek érzékenyebbé tesznek minket a stresszre, és megnehezítik a vele való megbirkózást. Az úgynevezett „A típusú személyiség” versengő, türelmetlen, lobbanékony, szemben a „B típusú személyiséggel”, amelyet higgadtság és lassabb reakciók jellemeznek. Mindnyájan az A és a B keverékei vagyunk, egyedi arányban, de minél több bennünk az A vonás, annál jobban ki vagyunk szolgáltatva a stressz tüneteinek. Ha sok bennünk az A vonás, mélyebben és intenzívebben éljük meg a stresszes helyzeteket („jobban belemegyünk”), nehezebben kászálódunk ki belőlük, sőt az utóhatások még sokáig elkísérhetnek bennünket (pl. a poszt-traumatikus stressz szindróma).

 

De honnan tudjam, mennyi “A” vonás van bennem? A kattintás után kiderül!