Mindennapi stresszforrásaink 4. Irigység

A következő gyakori stresszforrás az irigység és féltékenység lehet. Úgy vettem észre, hogy kétféle irigység létezik (bár gyökerük valószínűleg ugyanaz): az, amikor irigyen nézzük a másik javait, illetve az, amikor nem akarunk osztozni másokkal. Tehát vagy a másik kincsére fáj a fogunk, vagy a saját kincsüket féltjük a másiktól. Mindkettő mögött az önbecsülés és az elfogadás hiánya húzódik meg, amelyek egyik következménye az állandó viszonyítgatás. Sokunk számára semmi sem létezik önmagában (hiszen akkor el kéne fogadnunk), hanem rögtön egy másikhoz mérjük, leggyakrabban saját magunkhoz. Emellett a másik nagy probléma, hogy ritkán viszonyítunk “lefelé”, egy szegényebb, szerencsétlenebb ember felé, hanem mindig a gazdagabbakhoz, szebbekhez, sikeresebbekhez mérjük magunkat. Végül pedig a harmadik gond abban rejlik, hogy kiragadunk egy EGÉSZből egy részletet, és csak azt irigyeljük. Nagyon ritkán fordul elő, hogy teljes egészében cserélnénk valakivel; csak egy darabja, vagy az életének egy szelete vonzó, a többire nem fáj a fogunk. Márpedig, ha már hajlunk az értelmetlen irigykedésre, akkor irigyeljünk valamit teljes valójában, vagy egyáltalán ne. És ha már semmit sem tudunk tenni az ösztönös késztetés ellen, inkább tanuljunk valamit attól, akit irigyelünk, és próbáljuk meg követni valamely példáját. Lehet, hogy megtapasztaljuk: az eredményeket sokkal könnyebb irigyelni, mint a mögöttük rejlő munkát, lemondást, és hasonlókat. Az irigykedésünk oka a hamis ideálok gyártása.

Reklámok

2 responses to “Mindennapi stresszforrásaink 4. Irigység

  1. Sokszor elfelejtem, hogy mit kaptam en az elettol es elkezdek irigyelni olyan embereket akiknek lehet nem adott meg annyit az elet, de valahogy megis jobban elik meg mindennapjaikat.
    Szeretem az hinni, hogy mindenem megvan ahhoz, hogy boldog legyek, a szereto ferj akit en is imadok, a jo munkahely, jo munkatarsakkal, szep csalad….de valahogy mikor a barataimrol van szo panikba esek, mert valahogy mar nem vagyunk olyan kozel egymashoz mint eddig s irigylem, zavar, mikor nelkulem/nelkulunk is jol erzik magukat, mikor nem hivnak valahogy rosszul esik s annyira mely ez az erzes, hogy neha minden gondolatomat megemeszti es egesz nap azon gondolkodom, hogy vajon miert nem hivnak ki egyet sorozni…. bar tudom, hogy legtobbszor ok is ullnek otthon es teveznek….

    • Én is jól ismerem ezt az érzést! Amikor semmi okunk irigykedni, mégis van valami furcsa csiklandó ösztön, ami elégedetlenségre sarkall. A legemlékezetesebb az volt, amikor egyik nap még bepánikoltam attól, hogy mi van, ha esetleg gyereket várok, mert akkor és ott valahogy nagyon rosszkor jött volna… másnap meg megtudtam, hogy egy barátnőm várandós, és elsírtam magam keserűségemben. Hát valahogy így vagyunk mi, emberek összerakva. De az nagyon pompás, hogy ennyire tisztában vagy vele, hiszen megvan a kontroll. (Remélem, nem baj, ha tegezlek, a honlap azért használ általában magázást, mert 70 éves férfiakat is érinthet a téma, és őket mégsem fogom letegezni… :-))
      Az, hogy a barátaid miért nem hívnak sörözni, valószínűleg csak kommunikációs gubanc. Hiszen Te sem lettél más ember, csak az életed alakult át. Lehet, hogy azt hiszik, zavarnak, nem mernek keresni, elérhetetlenebbnek tűnsz számukra, és egyszerűen csak meg kéne mondani nekik, hogy ez nem így van, és igenis igényled a közös programokat. Amúgy ezt én is élem, elidegenedtünk egymástól, a baráti kör nagy része, és újra össze kéne fonni a kötelékeket. Ez talán állandó feladat is (?).
      Hidd el, valóban sokan tévéznek, amikor éppen Neked is üresjáratod van, sőt egyedül mennek sétálni, egyedül ülnek be a moziba, olykor még párkapcsolatban élők is. Vagy éppen egy szép családról álmodoznak… Mindenki a saját ideáljai miatt érzi magát kutyául.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s