Ettől a sok relaxálástól meg lehet őrülni!

Bizony, szó szerint! Nem csoda, hogy sokan berzenkednek a relaxációtól és meditációtól, ugyanis amellett, hogy nem mindenkinek ajánlott (lásd fenn a relaxáció és meditáció menüpontokat), figyelembe kell venni még egy-két dolgot. Legfőképpen azt, hogy az érmének mindig két oldala van. A nyugtató passzivitás csak akkor hat, ha megfelelő szintű aktivitás társul hozzá! A testi-lelki egészség és harmónia megőrzéséhez fizikai aktivitásra, sportra, hasznos munkavégzésre ugyanúgy szükség van, mint lecsillapodásra, lazításra.

Szóval a tuti recept a káros stressz legyőzésére: sport, és aztán relaxáció. Mindez persze rendszeresen. A testet és a lelket az aktivitásra ugyanúgy edzeni kell, mint a kikapcsolásra, és a kettőnek egymás nélkül majdhogynem nincs értelme. A testnek éppúgy kell a kihívás mindkét irányban, mint a pszichének.

Milyen testmozgás legyen? Szerintem túl idealisztikus válasz az, hogy „ami örömöt okoz”. Nem kell feltétlenül eufórikus örömöt okoznia, elég, ha aránylag szívesen végezzük, és bizonyos idő elteltével felszabadultság-érzetet okoz, a testrészek alapos átmozgatása révén. Az intenzitás és az odafigyelés a lényeg, ezért sportnak számíthatjuk a bohóckodós táncot és a hólapátolást is. Aki rendszeresen végez nagytakarítást, annak nem nagyon kell fitnesszterembe járnia. Aki a gyerekeivel gyakran szaladgál, labdázik, úszik, annak sokkal jobb marad az állóképessége. A mindennapos apró feladatok is lehetőséget adnak nekünk, hogy alaposabban megmozgassuk magunkat: mosogatás közben lábemelés, fogmosás közben térdhajlítás, viráglocsolás közben balettozás, takarítás közben testkörzés – már csak azért is, hogy ne merevedjen be a nyakunk vagy a derekunk.

Ki hogy oldja meg…

Reklámok

4 responses to “Ettől a sok relaxálástól meg lehet őrülni!

  1. Szerintem sem jó, ha valaki túlságosan “elszáll” és a sok meditációtól/relaxációtól várja minden gondja megoldását és amellett a “földi” dolgaival tevékenyen nem foglalkozik. Szerintem is fontos a kiegyensúlyozottság a tevékenységek között. Én nem csak azt tapasztaltam, hogy egyesek nem sportolnak a meditáció mellett, hanem azt is hogy túlságosan önmagukra koncentrálnak és elhidegülnek az emberektől. Szerintem a társaság is fontos! A jó barátok és az ismerkedés. Végülis itt a Földön földi tapasztalatokat gyűjtünk. És a problémákat nem meditációkban (meditációkkal) hanem a földi valóságban kell megoldani. Ami sokszor persze nem könnyű! 🙂 De hajrá!

    • Helló! Igen, így igaz, amit írtál. A legrosszabb variációt kihagytad: olyan is van, hogy valaki magába zárkózik, és elhidegül az emberektől, viszont önmagára SEM figyel, és a pszichés békéjét sem tudja megőrizni. A meditáció arra való, amire kitalálták, sem többre, sem kevesebbre: a felbillent lelki egyensúly helyreállítására. Más dolgokat – pl. új munkahely találását – nyilván nem lehet megoldani vele. 🙂

  2. Jó hogy a hétköznapi tevékenységeket is megemlítetted mint mozgásforma. Aktivitásról van szó, amit passzív állapotba süppedéskor (rossz hangulat, stresszből fakadó depi, stb) nehezen kezd el az ember, inkább ellenáll a gondolatának is. A hétköznapi tevékenységek elvégzésével viszont észrevétlen is kikerülhető a saját ellenállásunk, aztán tudatosítva ezeket fel is oldjuk:)
    Angliában amikor takarítást vállaltam, konkrétan taichiztam felmosáskor. Karate kid utánérzet:D Most a jógatáncot találtam meg nagyon. A relaxálás és az aktivitás koktélja, pont amiről írtál:))

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s