Van térkép? Van úti cél?

Avagy a különbség álmok és célok között

Álmodozni mindnyájan szeretünk, mégis sokszorUtvonal azt mondjuk, az álmodozás az élet megrontója. De pontosan mit is értünk ezen? Álmodozni lehet csak úgy stresszoldás céljából, este elalvás előtt, a lelki békénk visszaszerzése érdekében. Ha azonban az életünkkel kapcsolatban csupán ködös álmokat dédelgetünk, előbb-utóbb biztosan csalódni fogunk. Az álmodozásból ugyanis csak akkor lesz valami, ha előbb megfogalmazódnak bennünk a vágyak, és ezekből konkrét célok lesznek. A célokhoz már ki lehet dolgozni a pontos tervet és útvonalat, a szükséges kerülőutakkal együtt. Sok esetben ez a zsákutcákból és lelki mélypontokból való kijutás egyik legfontosabb eszköze. A tanult tehetetlenségből eljutni az aktív állapotba, ahol megéljük, hogy vissza tudjuk nyerni a kontrollt az életünk fölött, és van belső és külső hajtóerőnk. Néha csak akkor fogjuk fel, mire vágyunk, ha mások életét nézzük kívülről irigykedve, vagy ha a lehetőség gyorsvonatként robog el mellettünk, és mi nem szálltunk fel rá. Vagyis sokszor a hiány ébreszt rá minket a saját szükségleteinkre, és nem tudatosan döntünk valami mellett. Esetenként csak azzal vagyunk tisztában, hogy mi nem jó, miből van elegünk, de a pozitív ellenpárját (mit szeretnénk pontosan helyette) nem tudjuk megfogalmazni, így nem is válhat valóra. Az igazi céljaink mellett viszont elköteleződünk.

Nincs térkép a célokhoz? Rajzoljunk egyet! KATT IDE!

Reklámok

2 responses to “Van térkép? Van úti cél?

  1. Gyöngyösí Zoltán

    Van hogy tudjuk a célunkat,ismerjük is az oda vezető utat és azt is,hogy megvan bennünk a képesség hogy elérjük,mégsem tudunk elindulni vagy hamar megtorpanunk lelkierő hiján,ami aztán még fokozza a stresszt és az elkeseredést. Pedig csak lelki támaszra volna szükség,egy meleg kézre,ami lesszaggatná a láncokat ami a félelmeinkhez köt és akkor felszabadulhatna mind az a rengeteg energia és ambicio,ami bennünk van. Én legalábbis igy vagyok ezzel. Érti ezt valaki? Zoli.

  2. Igen, ez egy nagyon fontos részlet, amit ki is felejtettem (de hát ez egy nagyon terebélyes téma): útközben ne felejtsünk el motivációkat keresni, további előresegítő embereket, lehetőségeket, forrásokat. Mert nincs olyan “Sikerterminátor” ember, aki néha ne fulladna ki útközben. Ezért vagyunk társas lények, hogy segítsünk egymásnak. Köszi, Zoli!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s