“Halálra röhögöm magam”

A stresszkezelés és -oldás az örömben is védelmezhet

Ha azt halljuk valahol, hogy Veszelyes_orommegtanítanak minket stresszmentesen élni, legjobb lesz, ha azonnal szedjük a sátorfánkat. Kis túlzással a halálunkat akarják. Stressz nélkül ugyanis nem lehet élni, mert a stressz a változásra adott belső reakciónk, és kétféle formája van: a pozitív, örömteli eustressz és a negatív, káros distressz. Vagyis az örömteli változásokra is stresszel reagálunk, sőt vannak olyan váratlan élmények, amelyekről nem is tudjuk eldönteni, hogy jók vagy rosszak, egyszerűen csak szokatlanok, és emiatt sokáig egyfajta meglepettség állapotában tartanak bennünket. (Ennek nem adott külön nevet Selye János.) Kijelenthetjük tehát, hogy aki nem él át stresszt, az nem tud alkalmazkodni a változásokhoz, vagyis csak vegetál, mivel az élet alapfeltétele egyfajta folyamatos evolúció. Stressz tehát minden élő emberben (sőt, valószínűleg élőlényben) zajlik, a kérdés csak az, hogy megfelelő-e a változásokra adott reakciónk, vagy túlzó, az élettel hosszú vagy rövid távon összeegyeztethetetlen. Azt, hogy számunkra mit jelent a stressz, rengeteg öröklött és tanult tényező befolyásolja. Már a születésünk előtt tapasztalhatunk stresszt az anyaméhben, sőt a legújabb kutatások szerint felmenőink élményeinek lenyomatai is jelen vannak a DNS-ünkben, és formálják stressz-alkatunkat is.

Miért jó ezt újra meg újra tisztázni? Szintén friss kutatási eredmények támasztják alá, hogy akár az örömteli stressz is lehet káros a szervezetre nézve. A szív és az agy között közvetlen kapcsolat van, mert a szív reagál legérzékenyebben, legerősebben az érzelmekre, amelyek az agyi folyamatokból indulnak ki. A Zürichi Szívközpont kutató mutatták ki, hogy érzelmi alapú szívinfarktust például erős pozitív élmények is okozhatnak, mint egy meglepetésbuli, egy gyerek születése vagy egy lottónyeremény. Ezt Christian Templin és munkatársai „boldog szív szindrómának” nevezték el (ellentétben az erős negatív élmények által kiváltott „összetört szív szindrómával”). A kutatók a European Heart Journal folyóiratban megjelent tanulmányukban, amelyben 1750 érintettet vizsgáltak, leírják, hogy a stresszből fakadó szívbetegség minden 20. esetét intenzív öröm idézi elő. Egy tartóssá váló érzelmi stresszállapot ugyanolyan önálló kiváltó oka lehet a szív- és érrendszeri megbetegedésnek, mint a fizikai tényezők, a magas vérnyomás, a túl magas koleszterin, a túlsúly, a diabétesz, a dohányzás és a mozgásszegény életmód.

Mit lehet akkor tanácsolni? Ne éljük át intenzíven az örömeinket? Ez nyilván nem járható út, és sok alkati kérdés is befolyásol minket, amelyeken nem változtathatunk. Az viszont több mint valószínű, hogy ha általánosságban foglalkozunk a stressz kezelésével, stresszforrásaink felismerésével és tudatosításával, múltbeli stresszeink oldásával, az önismerettel és a stresszhatások csökkentésével, csökkenthetjük a folyamatosan magas stressz-szintet a szervezetünkben, amely táptalajt nyújt az ilyen hirtelen drasztikus változásoknak. Ehhez nyújt segítséget a relaxáció, a meditáció és a tudatos önprogramozás is. (Lásd a fenti menüpontokat!)

.

https://www.washingtonpost.com/news/to-your-health/wp/2016/03/03/its-not-just-sadness-happiness-can-break-your-heart-too/

http://hvg.hu/instant_tudomany/20160304_szivroham_erzelmek_gyasz_szivinfarktus_kockazati_tenyezo

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s