Harmónia az érzékszerveken keresztül 1. SZEM

– A művészet, mint terápia (nekünk vagy a művésznek?)

 

Beszélgetés Sánta Kira grafikussal

 

A szemfülesebbek már észrevehették az e-könyv csodálatos új borítóját. Ebben a sorozatban azt szeretném bemutatni – szubjektíven persze -, hogyan fogadhatjuk be a harmóniát és nyugalmat az érzékszerveken keresztül. Már csak a borítófestmény miatt is elsőként a LÁTÁST választottam.

 

A látvány hatását a lelkiállapotra már nagyon korán megtapasztaljuk, hiszen a kisbabák mosolyát is ki lehet váltani mosolygással (vagy nem, beste kölke!). Később is gyakran fordulunk a szép képekhez, tájakhoz, tárgyakhoz andalodás céljából. A vizuális ingerek hatása nagyon egyéni, ezért nem sokat lehet elmondani róla általánosságban – kinek ez, kinek az a szép, megnyugtató. Inkább az érdekel engem, hogy a művész, aki megörökít egy-egy andalító pillanatot, hogyan éli meg azt a kényszert, hogy nem elég látnia, hanem le is kell rajzolnia, vissza is kell adnia. Áldás vagy átok ez? Mennyivel érzékenyebb egy művész lelke a hatásokra, és hogyan lehet ezt a hétköznapok taposómalmában ellensúlyozni?

 

Erről kérdeztem gyerekkori barátnőmet, Sánta Kira grafikust.

Számodra mit fejez ki ez a borító?

Nyugalmat, egyszerűséget és útnak indulást. Az erdő a tudatalatti jelképe, a fa az idő, az örök fejlődés, folytonos megújulás. Az erdőbe való belépés határszimbólum, ismeretlent jelez, egyben a lelki útkeresés jelképe is. Témánál is vagyunk. A türkizfény csillagokat a te ötletedre pöttyintettem a képre. (Kicsit világfás is lett így a hangulat, hiszen a magyar világfa ágait is égitestek díszítik.)

 

–    Mondj pár szót, kérlek, magadról, a művészetedről és az eddigi grafikusi pályafutásodról!

Ami a pályafutást illeti: dekoratőrként startoltam, rövid távon kertépítész mérnökként futottam az egyetem elvégzése után, a grafikusságot pedig felcímkézhetjük a folyamatos és maratoni jelzővel. Illusztrálok, könyvborítok, karaktertervezek, a játékfejlesztő csapatokat pedig konceptrajzoló, vagy épp textúrázó minőségben erősítem. Hétköznapokról szóló filozófiám mogyoróhéjban: nem megváltani igyekszem magam, hanem élni a saját életem. Eltartott egy ideig, míg erre úgy igazából rájöttem. Suliban pszichológiát bújtam, Jungot, Freudot, később belekóstoltam az ezoteriába, spiritualitásba, keresztül Weöres Sándoron és Müller Péteren, Ji Kingen, és Tarot kártyán, amit Gyöngyösi Anna tanított nekem személyesen. Becsordogáltak a csillagok is az életembe, a Kasztella című, asztrológián alapuló személyiségfejlesztő album illusztrálásán keresztül. Egész jól vágtam már a képletezést, fényszögelést és társait, mindamellett a divat és jelmeztörténetbe is belekóstolóztam – azon szerencsések, akik látták már az albumot, tudják miért mondom ezt! Misztikum után ismét pszichó: Popper úgyis kimaradt, még hozzákevertem magamnak Szendi Gábort, őt azóta is lelkesen olvasgatom. Zárva a felsorolást, ezeket a fogalmaimat összegezte élménnyé és gyakorlattá egy előadás és tréningsorozat Darnel Christiannal. Az élet, a kapcsolatrendszerek átláthatóbbá váltak, és utolért a bátorság is, hogy valóban belenézzek abba a tükörbe, ami megmutatja nekem az igazi önmagam. Nem a magamról felállított és valóban vágyott képet, hanem az igazi valóságom. Azóta könnyebben felismerem a pillanatok feladatait is, tudatosabbá vált a jelen. És tudatosodott bennem az az egyszerű de nehéz törvény, hogy az ellenállás növeli annak a hatását rám, aminek ellenállok. Rettentő mód bírtam ám ellenállni, általában jobban tudtam hogy mit nem akarok, mint azt hogy mit akarok. Visszatérve az alkotáshoz: magamból építkezem, tapasztalataimból, történeteimből, élményeimből, és leginkább spontán rajzolok. A konkrét megrendelések korlátoznak ugyan, de még azok esetében is fennáll, hogy a kép-elemek találnak rám, nem én őrájuk.

A grafika – akár aktív formában, művészként, akár passzívan, műélvezőként – vajon hozzájárulhat-e komolyan a stressz oldásához?

Maga az alkotás egy meditáció, befogadó állapot (vagy inkább folyamat). Elmerülés a témában, magadban. Ehhez persze szükség van az alkotások közötti, töltődős, érlelődős időszakra is. Aminek máris egy szelete a passzív-forma műélvezet, galériajárás, képnézegetés. Ezen kívül mondhatjuk, hogy az ihletettség egyfajta pozitív stressz (konkrétan eustressz, egy előző bejegyzésed alapján).

 

Aki olyan érzékeny, mint általában a művészek (hogy a külvilág látványa, hangulata azonnal kreativitásra sarkallja), az hogyan védekezik a negatív benyomások ellen?

Anyukámmal mondogatjuk olykor, hogy bár ajándék a művész-érzékenység, meg is tudja tekerni az életvezetést. Hiszen ez a világ, amit valóságnak nevezünk, az érzékszerveinken keresztül létezik. „A tűz önmagában nem forró – a hőmérő nem fázik, és nincs is melege, a madárnak semmi sem túl magas, a vakondnak semmi sem túl sötét.” Az érzékenységem sokrétűbb, bonyolultabb, vibrálóbb világot teremt magam köré. Ennek felismerése az ajtó, a megértése a küszöb, a küszöb átlépése az elfogadás. Persze nincs „végső nagy fogmosás”, ezeket az állapotokat nap, mint nap újra kell teremteni, ezt néha észre sem lehet venni, máskor nehézséget okoz.

–    Mik a művészi (túl)érzékenységnek az előnyei és hátrányai?

Legnagyobb előnye a gazdag fantázia, képzeletzubogás, teremtés. Nehézséget az okozhat, hogy „iparos” művészként az ember hangulatai nem mindig az éppen aktuális alkotásához illeszkednek, pedig épp a hangulatokból merítkezne az ihletettség állapota. Állandó készenléti állapotban vagyok, valóban vibrál a világom, és ez könnyen kimeríthet, ha nem figyelek magamra. Ugyanakkor a finomabb rezgéseket is érzékelve több információ eljut hozzám, ebből könnyebb építkezni, töltődni, kapcsolatba kerülni a többi emberrel. Előnyös oldal a beleérző képesség, a kifinomult észlelés, ízlés. Előny az ösztönösség is, amikor a problémákat emocionális oldalról közelítem meg, többnyire kiderül, hogy jó döntések ezek az ösztönös döntések. A fejlett problémamegoldás viszont kétarcú jelensége ennek az érzékenységnek, mert nemcsak a problémalátás, de olykor a problémagyártás is magas szinten művelhető ezzel a készséggel. (Ami pedig probléma-függőséghez vezethet, amikor azért teremtünk problémákat, hogy elégedettek lehessünk, mikoron megoldjuk őket.)

Nálad működik az Andalodó 4 szintje? Valamelyikre nincs szükséged? Vagy más sorrendben alkalmazod őket?

A stresszorok felismerése mindenképp első fázis. És valóban a relaxációra épül a mélyebb meditáció. A kreativitás, a teremtés, az alkotás minősége ezek függvénye (történjen a külvilág felé, vagy önmagunkban). Szerintem tökéletesen írtad le a szinteket.

Milyen egyéb technikák váltak be Nálad a stresszoldáshoz, és melyek kipróbálását tervezed?

Beleszerettem Zambrzycki Ádám jógatánc óráiba. Jóga ászanákból festünk kortárs táncot, „2in1”. Nyújtózkodót, ringatózót, majd pörgőt, lendületeset. Ellazít és megmozgat, relaxál és aktivizál. Valódi szellemi és gyakorlati koktél. Ádám egyszerre komoly és humoros: az órák menete következetesen fel van építve, de ahogy oldódunk, ahogy belesimulunk a táncosabb részekbe, úgy szaporodnak a poénjai is. Nevetünk rajta és saját magunkon. Az önelfogadás pediglen, amelynek szerves része, hogy tudjunk nevetni magunkon, az egyik legnagyobb stresszoldás mentális síkon. Pont emiatt érdekel újonnan a kontakt tánc is, a mozdulatművészet, ami a spontán mozgásra épít és a testtudatot erősíti. Ne félj lenni a testedben, érinteni, ütközni, kerülni… Egyébként a víz az, ami még kitűnően ellazít. Meleg illatok, fürdő. Ja! És a macskadorombolás!

Kira már kamaszfejjel is készített borítókat a kamaszfejjel írt könyvecskéimhez, de dolgoztunk együtt komolyabb könyvön is (www.kasztella.hu), ezért merem ajánlani a galériáját minden andalodni vágyónak, vagy annak, aki képet szeretne rendelni tőle:

www.kirasanta.com

www.kirasanta.deviantart.com

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s