Az operatőr, az időutazó és Yoda mester

Gyors stresszcsökkentés hétköznapi krízishelyzetekben

Könnyű azt hangoztatni, hogy „lazíts”,Subway_mini „no para”, „relaxálj”, amikor az ember kisebb-nagyobb válsághelyzetekbe kerül. Még ha általánosságban, kikapcsolódás közben képesek is vagyunk elengedni a stresszeinket, vannak esetek, amikor mindenkinél felmegy a pumpa. Ilyenkor lepleződik le, hogy valójában mennyi káros stresszt is hordozunk magunkban, és mennyire hatékony a megküzdési stratégiánk. Gondoljunk bele például, hogy mit kezdenénk az alábbi helyzetekben:

– Műszaki probléma miatt elakad a metrószerelvény az alagútban, bemondják, hogy távozzunk egy vészkijáraton, és pótlóbuszokon folytassuk utunkat.

– Nagyon fontos telefont kéne elintéznünk, és lemerül a mobilunk az utcán.

– Átalakítjuk a konyhánkat, és kiderül, hogy az építésvezető elszámolta magát – sokkal tovább fog tartani és drágább lesz.

– Sürgősen készpénzre van szükségünk, de nem működik az egyetlen bankautomata a közelben (mondjuk egy kis faluban vagyunk vasárnap).

– Esős időben állásinterjúra megyünk, és egy mellettünk elszáguldó kocsi beteríti elegáns öltözékünket sáros vízzel.

Mi az első reakciónk, akár még a probléma elképzelésekor is? Felmegy a vérnyomásunk és a pulzusunk? Káromkodunk? Elsápadunk? Bepánikolunk? Katasztrófának éljük meg? Rögtön hevesen keressük a megoldást? Valaki mást kérünk meg, hogy oldja meg a helyzetet?

Nos, a megoldás akár egyfajta utazás is lehet térben vagy időben, illetve a jelen kreatív variálása. Az alábbiakban rövid imaginációs technikák leírása következik, amelyek rendszeres gyakorlásával nemcsak a hirtelen támadó stresszt gyengíthetjük, hanem egyfajta tudati átprogramozást is végezhetünk. A titok nyitja a perspektíva, vagyis a beszűkültség és kilátástalanság érzésének oldása, a mentális és lelki felszabadulás, a kreatív problémamegoldás fejlesztése.

.

1. Az operatőr – röpke térbeli utazás

A stresszhelyzetben képzeljük el, hogy kilépünk a testünkből, és operatőrként egy kamerával figyeljük magunkat kívülről. Képzeljünk el minden apró részletet, mozgóképünk legyen a lehető legéletszerűbb. Ezután lassan kezdjük el tágítani a látószöget, mintha egy repülő szerkezeten lennénk a kamerával, amely lassan távolodik a helytől, ahol a testünk van. Vonjunk be egyre több dolgot a képbe saját magunkon kívül a környezetből. Távolodjunk még jobban, vegyük bele a helyiséget, ahol vagyunk, majd a környező házakat és utcákat. Tudatosítsuk, hogy minden, amit látunk, egyre parányibb része egy nagy szerkezetnek, egy nagy egésznek. Ha a repülő szerkezet még messzebbre siklik, az egész várost láthatjuk magunk alatt, aztán az országot és talán még az űrbe is kiszállhatunk, hogy megszemléljük a Földet, esetleg más égitestekkel, sőt galaxisokkal együtt. Egy ponton átérezhetjük, milyen apró részei vagyunk a mindenségnek, és rájöhetünk, hogy ami éppen történik, kívülről nézve egész más fontosságú, mint belülről nézve.

Jót tesz a gyakorlat hatásfokának, ha sokat kirándulunk a természetben, ha jobban megismerjük a környezetünket, a városunkat, illetve ha szívesen nézünk a Földről vagy a bolygókról szóló ismeretterjesztő videókat, filmeket. Még jobban beilleszthető ez a módszer az életfelfogásunkba, ha rendszeresen lakunk is a természetben, például kempingezünk. A természet kihívásaival való megbirkózás edzi a tűrőképességünket.

.

2. Az időutazó – kirándulás a jövőbe

Vegyük példának a metrószerelvény leállását, ahogy a pótlóbuszhoz igyekszünk. Az agyunkban egyre növekszik a problémahalmaz, elképzeljük a legrosszabb következményeket is – például hogy sokat késünk a munkahelyünkről és kirúgnak, vagy zsúfolt lesz a pótló busz, késni fog, esetleg elkapunk valami nyavalyát a megsűrűsödött tömegben. Hajszolni kezdjük magunkat, hogy gyorsabban rohanjunk, és mindinkább kiszolgáltatva érezzük magunkat minden további nehézségnek.

Próbáljuk meg inkább elképzelni, hogy a jelen pillanat ‒ kimerevített filmkockaként ‒ megdermed. Állítsuk meg gondolatban az idő, aztán tekerjük előre az életünket, mint egy filmet, és ugorjunk a következő napra. Képzeljük el, hogy nem történt semmilyen katasztrófa, hanem folytatjuk a hétköznapi rutinunkat. Ha a másnap még nem tűnik könnyebbnek, akkor ugorjunk előre a hétvégére, két hetet vagy pár hónapot. Válasszunk valamilyen eseményt vagy helyzetet a jövőben, amikor érzéseink szerint sok öröm vár ránk. Ha mégsem várna, képzeljük azt, hogy élvezettel élünk át egy közelgő eseményt. Vizualizáljunk váratlan örömöket, szerencsés fordulatokat. Próbáljuk ezúttal is minél életszerűbben, részletesebben fantáziálni, szebbé tenni a képzeletbeli körülményeket. Jussunk el odáig, hogy az aktuális problémát már jelentéktelennek látjuk, a következményeivel együtt. Elképzelhetjük azt is, ahogy a rokonainknak, barátainknak meséljük ezt a bosszantó kis ügyet, a metró leállását egy pohár limonádé mellett. Ez a technika akkor is kivitelezhető, ha tényleg komoly bajunk származhat a késésből, hiszen fejben még akkor elképzelhetünk egy totálisan más jövőt, egy másik karrierben.

.

3. Yoda mester színre lép

Az abszurd elemek beszúrása minden komoly stresszhelyzetben csökkenti a nyomást. Amikor elképzeljük magunkat filmszerűen, szúrjunk be valami oda nem illő lényt vagy tárgyat. Például Yoda mestert a Csillagok háborújából, ahogy mögöttünk baktat a metróalagútban, netán időnként bölcsességeket is puffogtat. Vagy egy zsiráffejű embert, esetleg egy „lesz.rom-tabletta” automatát. Minél több részletet tudunk szokatlanná és humorossá tenni, annál kevésbé hat ránk a szorult helyzet feszültsége.

.

Akármilyen bizarrnak is tűnhetnek a fenti gyakorlatok, rendkívül fontosak lehetnek egy dühkitörésekre vagy szorongásra hajlamos embernél. Csökkentik a stresszt okozó helyzet túlzott fontosságát, a „katasztrofizáló” hajlamot, még a testi reakciókat is enyhíthetik, amelyek hosszú távon betegségekhez vezethetnének (pl. állandósult magas vérnyomás). Oldják a kellemetlen közérzetet és a tanult tehetetlenség érzését. Értelmes kontextusba helyezhetik a bosszúságot okozó esetet, és legalább az érzések és gondolatok szintjén kiutat mutathatnak.

Ha valakinek úgy jobban tetszik vagy hatékonyabbnak tűnik, az ellenkező irányokba is utazhat. A környezet és a világűr helyett utazhat a teste belsejébe, ahol meg lehet figyelni, esetleg meg is lehet nyugtatni a sejteket, idegszálakat stb. A jövő helyett pedig utazhatunk a múltba is, ahol megkereshetünk egy örömöt és erőt adó epizódot, esetleg egy hasonlóan balszerencsés helyzetet, ami jól végződött. Ha nem végződött jól, alakítsuk át, forgassunk le hozzá egy pozitív forgatókönyvet.

Mindig ügyeljünk rá, hogy amennyire szükséges, éberek maradjunk, illetve ne akkor és ne túlzott mértékben kalandozzanak el a gondolataink, amikor fokozottan figyelnünk kell! A szokásos ellenjavallatok a relaxációval, meditációval, vizualizációval kapcsolatban (lásd a bal oldali sávot) természetesen itt is érvényesek.

.

Inspiráció és ajánlott oldalak:

http://www.wikihow.com/Overcome-Anxiety
http://www.stress-relief-tools.com/visualization-relaxation.html
http://tinybuddha.com/blog/dealing-with-stress-2-simple-ways-to-get-perspective/
http://goodrelaxation.com/2013/07/engaging-imagination-to-relax-your-mind-from-stress/
http://www.successconsciousness.com/index_000007.htm

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s