Boldogságtérkép

Hol boldogabbak az emberek, és vajon miért?

Nem olyan rég, 2014-ben boldogsagterkep_kkészült egy nagyszabású felmérés az országok boldogságszintjéről. Bár az utóbbi évek nagy politikai eseményei, háborúi és népmozgásai mostanra bizonyára átrendezték ezt a képet, sok tanulsággal szolgálhat, ha megpróbálunk kicsit az eredmények mögé látni, és elmerengeni azon, mi lehet a magyarázat. A kutatást a kaliforniai Berkeley Egyetem szakemberei végezték világszerte 112 000 diák bevonásával. A korábbi évtizedekben általában az USA és a skandináv országok végeztek az élen, de ők az utóbbi években jelentősen visszaestek a listán, és jóval szegényebb országok előzték meg őket. Vagyis annyi már bizonyosan kijelenthető, hogy nem az ország gazdagságától és nem is a demokrácia modernségétől függ a nép boldogságérzete. De akkor vajon mi mindentől?

Azok az országok, ahol az emberek (diákok) a legboldogabbnak érzik magukat:

1. Costa Rica

2. Horvátország

3. Chile

4. Malajzia

5. Kolumbia

6. Svájc

7. Thaiföld

8. Csehország

9. Fülöp-szigetek

10. Bulgária

11. Mexikó

12. Peru

13. Kanada

14. Új-Zéland

15. Finnország

16. USA

17. Spanyolország

18. Ausztrália

19. Dánia

20. Egyesült Arab Emirátusok

.

Érdekességképpen itt vannak a lista utolsó helyezettjei, vagyis akik a legkevésbé érzik magukat boldognak: Irán, Szerbia, Egyiptom, Pakisztán, Oroszország, Skócia, Szaúd-Arábia, Lettország, Anglia és Lengyelország.

A kutatók nemcsak egy szempontból vizsgálódtak. A fenti lista a „szubjektív boldogságérzetet” mutatja, míg más listák az „élettel való elégedettséget”, a „jóllétet”, a „szociális kapcsolatokat”, vagy a „legkevesebb magányosság” (itt Magyarország is bekerült az első tízbe, konkrétan a 3. helyre!), illetve az „érzékelt stresszt”. Az első tíz helyen érdekes módon általában azok az országok végeztek, amelyek a fenti húszas listán is.

A kutatás részletei és a boldogságtérkép: http://greatergood.berkeley.edu/article/item/which_countries_are_happiest_in_the_science_of_happiness

.

Mik lehetnek az okok?

Általánosítani nemigen lehet, hiszen számos országnak, amely a szubjektív boldogságérzet listájának elején végzett, nehéz történelme volt, nagy a szegénység vagy a bűnözési ráta, és nincsenek rózsás kilátásaik a jövőre nézve sem. Hogy juthatunk mégis közelebb a megoldáshoz? Érdemes lehet elbeszélgetni Magyarországon letelepedett külföldiekkel is arról, hogy miben látnak eltéréseket a szülőhazájuk lakosai és a magyarok között. Vagy támpontot adhat például a propagandaszagú, de tanulságos “Miért éppen Magyarország?” című, 2009-es riportsorozat. A Nyugat-Európából vagy az USA-ból érkezett bevándorlókkal ellentétben a szegényebb országokból áttelepültek szinte kivétel nélkül arról számolnak be, hogy ahol ők laktak, ott kevésbé panaszkodnak  az emberek, és jobban tudnak örülni, míg a magyarok, bár a vendégszeretetük és a temperamentumuk meglenne ahhoz, hogy élvezzék az életet, rendszerint stresszesek, nyomott hangulatúak, folyton sietnek, és pesszimisták. (Érdekes módon az USA-ból érkezettek szabadabbnak látják a mi világunkat a sajátjuknál, míg mi továbbra is a szabadság földjének hisszük Amerikát.)

A legtöbb országban, bár hagyományosabb, patriarchális szemlélet uralkodik a családokban, sokkal tágabb értelemben fogják fel a családot, mivel érzésük szerint ahhoz nemcsak a közeli és nagyon távoli rokonok, hanem a barátok, sőt a szomszédok is hozzátartoznak. Kiemelt a szerepe az időseknek és a gyerekeknek. Az összetartozás gyakori találkozásokban, közös szórakozásban nyilvánul meg. Bár az itt élő külföldiek a magyarokat is alapvetően elfogadónak és vendégszeretőnek látják, furcsállják, hogy nem divat gyakran összejárni rokonokkal, barátokkal és szomszédokkal is, mert erre valahogy „nincsen idő”, olyan a társadalom berendezkedése vagy az életstílus. (Azért jegyezzük meg, hogy a magyar diákok a harmadik helyen végeztek a “legkevésbé magányos” listán!) Azt még elmondhatjuk, hogy nálunk a nagycsaládok már felbomlottak, de megbízható szociális védőháló (még) nincs, és ez létbizonytalanságot, állandó szorongást okoz. Akkor viszont miért végeztek olyan országok is a boldogságlista végén, ahol erősek a családi kötelékek és hagyományok?

És mi lehet még a boldogság titka? Az éghajlat? A néplélek? A vallás? A zene és a tánc fontossága? Az, hogy szegények ugyan, de nem aggódnak annyit a jövőjük felől, inkább annak örülnek, ami a jelenben megadatik? Hogy megszokásból vagy a mentalitásuk miatt kevesebbel is megelégszenek? Hogy több időt szánnak mindenre, például több órát egy közös étkezésre, és így jobban el tudnak mélyedni mindenben? Talán mindegyik válasz magában rejt valamit az igazságból.

.

“Miért éppen Magyarország?”: https://www.youtube.com/channel/UC_IJ5baOMaa5w2RVE5GQgJg

Reklámok