Frontális tombolás

Manapság többször hallunk fronthatásokról,Fronts_human mint régebben. Talán mi is érzékenyebbek lettünk rájuk, hiszen eltávolodtunk a természetközeli életmódtól, de a környezeti viszonyok is elvadultak. Országunk amúgy is mérsékelt égövben fekszik, amely gyakori változások színtere, de a globális felmelegedés és a légszennyezettség még szélsőségesebbé teszi a viszonyokat és a hatásokat. Az utóbbi években nem ritka, hogy egy nap során akár 15 fokot is változik a hőmérséklet, vagy 20 fok hőmérséklet-különbség van az ország két ellentétes vége között. Egy biztos, ha „front van”, sok ember elkezdi rosszul érezni magát, fáj a feje, felmegy vagy lezuhan a vérnyomása, sajog valamelyik ízülete, vagy idegi-lelki hullámvölgyet él át. De nézzük, mit jelent valójában a fronthatás, miért alakul ki, és mit lehet tenni ellene!

Miért pont a front?
A legtöbb környezeti hatást – a többi élőlényhez hasonlóan – mi, emberek is magunkban is érezzük, hiszen próbálunk alkalmazkodni a természethez. Idegi és hormonális változásokkal reagálunk a különféle légköri jelenségekre. A front a hideg és a meleg légtömegek határán alakul ki, ahol két nagy, különböző légtömeg kicserélődik, és hirtelen megváltozik a hőmérséklet, a légnyomás, a páratartalom, a szélerősség, az ionok aránya, sőt valószínűleg az elektromágneses tér is. Ez évente legalább százszor érint bennünket, mivel a ciklonok átlagosan hetenként hoznak egy-egy meleg- és hidegfrontot. A frontokra minden ember szervezete reagál, de nem mindenki érzékeny rájuk. A nem érzékenyek kielégítően alkalmazkodnak a hirtelen változásokhoz is, a frontérzékenyek viszont már napokkal a hideg vagy meleg légtömeg beáramlása előtt panaszokat élnek át. Leginkább azok érintettek, akik túlérzékenyek, túlhajszoltak, instabilak, gyengék, vagy valamilyen krónikus betegséggel küzdenek. A frontokkal kapcsolatos tünetek lehetnek szubjektív (testi elváltozások nélküli) és objektív (fizikailag is mérhető) tünetek.

Melegfront
Felsiklási front, azaz melegfront esetén nő a hőmérséklet, növekszik a páratartalom, és csökken a légnyomás. A „vészjelző” szimpatikus idegrendszer kerül izgatott állapotba. A vérnyomás csökken, ellenben szaporábbá válik a pulzus. Serken az anyagcsere, lassul az emésztés, de intenzívebbé válik a veseműködés. Több vér kerül az erekbe és izmokba, így fokozódik az oxigénigény. Emelkedik a vércukorszint, és nőhet a vérzéshajlam. A fehérvérsejtek száma megemelkedik, viszont csökken a kalcium- és káliumszint, ami gyengíti az izmok és a szív működését, légszomjat provokálhat. Az arra hajlamosaknál fokozódhatnak a migrénes és reumatikus panaszok, a szívritmuszavar, de az ingerlékenység, a szorongás, az alvászavar és a depresszió is jellemző. Nehezebben koncentrálunk, tompultabbak lehetünk. Gyakoribbak a fertőzések, gyulladások, mivel a baktériumok ilyenkor aktívabbak, míg a védőanyagok mennyisége csökken a szervezetben.

Hidegfront
Betörési frontnál, azaz hidegfrontnál csökken a hőmérséklet és a páratartalom, viszont nő a légnyomás. A „csillapító” paraszimpatikus idegrendszer kerül túlsúlyba, vagyis letompulunk, és inkább a belső szervek dolgoznak, például gyorsul az emésztés. Ez a front ízületi fájdalmakat, reumás és asztmás panaszokat, különféle görcsöket és mellkasi tüneteket provokálhat, ezenkívül lassítja a vese működését. Hatására kevésbé jól tűrjük a fájdalmat. Csökken a vércukorérték, és mélyül az alvás. Ilyenkor is sűrűsödhet a szívritmuszavar. Lassulnak a reflexek, ezért gyakoribbak a balesetek. Ilyenkor is gyakori lehet a fejfájás és a reumás fájdalom. Kritikus esetekben nagyobb az esély a koraszülésre, a trombózisra, a stroke-ra, sőt a szívinfarktusra is.

Kettős fronthatás is gyakran fordul elő, egyszerre vannak jelen a hideg- és melegfronti hatások, de először a melegfrontra, aztán a hidegfrontra jellemző tünetek jelentkeznek rövid időn belül. A frontmentes, magasabb légnyomású időszakot anticiklonnak nevezzük, ám ezt mindig alacsonyabb légnyomású, frontoktól övezett ciklonok követik.

Edzés a fronthatások ellen
A fronthatások megelőzése vagy enyhítése érdekében ajánlott az általános stresszcsökkentés, a kielégítő stresszreakciók kialakítása, és a meglévő betegségek felelős kezelése. A krónikus betegségben szenvedők, amennyire lehet, fronthatások alatt kerüljék az intenzívebb megterhelést. Általánosságban elmondható, hogy főleg testünk ellenálló-képességét kell erősíteni. Kiegyensúlyozott étrendünk legyen vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, könnyen emészthető. Fogyasszunk sok folyadékot, főleg tiszta vizet (napi 2-3 liter)! Mozogjunk rendszeresen, és lehetőleg a szabad ég alatt, hogy szervezetünk hozzászokjon a légköri viszonyokhoz, és könnyebben alkalmazkodjon a változásokhoz. A szív- és keringési betegségek megelőzéséhez ajánlott a váltott zuhany (2 percig hideg víz, 2 percig meleg víz, váltogatva), és a szaunázás. Általános idegrendszeri és lelki stresszoldásra kiválóak a relaxációs technikák, légzőgyakorlatok, a meditáció, a jóga, a gyógynövényes kúrák és a masszázsok.

.

Inspiráció és ajánlott irodalom:
http://www.patikamagazin.hu/cikk/index/14296/hidegfront-hatasa:-kevesbe-birjuk-a-fajdalmat.html
http://felicitasz.blog.hu/2011/05/22/fronterzekenyseg
http://hvg.hu/plazs/20080123_fronterzekenyseg
http://www.diabetes.hu/cikkek/hypertonia/1002/az-orvosmeteorologia-aktualis-kerdesei
http://www.webbeteg.hu/cikkek/neurologia/3323/a-vegetativ-idegrendszer-es-a-gyogyszerek
http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/1558/mit-tehetunk-a-fronthatasok-enyhiteseert

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s