Gyenge pontjaink

Mely szerveink a legérzékenyebbek a stresszre?

Testünk akkor produkál túlzott Gyenge_pontjaink_ministresszreakciókat, amikor a stresszkeltő körülmények túllépnek egy bizonyos tűréshatárt, és már nem tudunk kielégítően alkalmazkodni hozzájuk. Ezek származhatnak egy-egy problémaforrásból, de kisebb, egymástól független apró bosszúságok is összegyűlhetnek olyan mértékben, hogy tartósan és jócskán meghaladják a személyes megbirkózási küszöbünket. Ilyenkor pihenésre, megnyugvásra, regenerálódásra és a helyzet újraértékelésére lenne szükség, amit a hétköznapok taposómalmában nem mindig tudunk megvalósítani. Ezért vannak a stresszcsökkentő praktikák, a relaxáció, a meditáció és az önprogramozás is – ha nem tudunk egy hónapra visszavonulni egy erdei remetelakba, egy gyógyforrás mellé, akkor segítsünk magunkon egy-egy lopott fél órával, avagy egészséges szokások kialakításával, a mókuskeréken belül.

Az általános feszültség, félelem, szomorúság, harag és egyéb kellemetlen tünetek eleinte inkább gondolati és érzelmi síkon jelentkeznek, ám ezeket még könnyedén elhallgattatjuk, legyintünk rájuk és eltereljük a figyelmünket. Ha viszont hosszabb távon fennállnak, akkor a „lenémított” test elkezd másfajta figyelmeztető tüneteket produkálni, amelyekkel jelzi, hogy túl vagyunk az egészséges határon. Mindenkinek más és más szerve vagy szervrendszere a legérzékenyebb a stresszre. Első körben általában a test kortizolszintje növekszik meg, az adrenalinnal és a noradrenalinnal együtt, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az immunrendszer működésére. Innentől fogva mindenkinél egyedi módon jelentkeznek az “Achilles-sarkak”, vagyis a leggyengébb láncszemek a test működésében. Itt általában még szintén könnyedén orvosolható a probléma, hiszen csak egy-egy területről van szó. A nagyobb gond rendszerint onnantól jelentkezik, hogy a szervek működése összefügg egymással, egy nagy egységet alkotnak, egyik hat a másikra, és a folyamat áttevődhet más szervrendszerekre is.

Érdemes feltenni magunknak a kérdést:

Melyik testrészünk a legérzékenyebb a túlzott stresszre?

– Vörös foltok, kiütések, pattanások jelennek meg a bőrünkön? Fakó, száraz vagy zsíros lesz? Barázdák, sötét foltok, karikák jelennek meg? –> A BŐR

– Gyakran fáj a fejünk, esetleg migrénünk is szokott lenni? Szédülünk, vagy megtántorodunk? Feledékennyé válunk? Rosszul alszunk? –> AZ AGY

– Felmegy a vérnyomásunk, szaporán ver a szívünk, szabálytalannak tűnik a szívverésünk, mellkasi diszkomfortérzetünk van? –> A SZÍV

– Émelygünk, fáj a gyomrunk, hányingerünk van, vagy felpuffadunk? Éhségrohamok törnek ránk, vagy nem bírunk enni? Ég a gyomrunk? –> A GYOMOR

– Hasmenésünk vagy székrekedésünk van? Felpuffad az egész hasunk? Bélgörcseink vannak? –> A BELEK

– Könnyen leesik a vércukorszintünk, ájuldozunk? Nehezen emésztjük a zsírt, a cukrot, esetleg bizonyos rostdús élelmiszereket? –> A HASNYÁLMIRIGY, AZ EPE VAGY A MÁJ

– Hajlamosak vagyunk a nemi szervekkel kapcsolatos problémákra? Gyakran kínoznak fertőzések? Kevés a libidónk, nem lelünk élvezetet az együttlétekben? Nehezen jön össze a gyermekáldás? –> A SZAPORODÁSI SZERVRENDSZER

– Gyakran érzünk vizelési ingert? Sokszor megyünk vécére kényszeresen, mégis fennmarad az inger? Gyakran felfázunk? –> A HÚGYHÓLYAG, A VESE, A KIVÁLASZTÓ RENDSZER

– Mindenféle fertőzést könnyen elkapunk? Hajlamosak vagyunk az allergiás tünetekre? Sokat köhögünk, tüsszögünk, váladékozik az orrunk, szemünk? –> AZ IMMUNRENDSZER

– Könnyen megfájdul a nyakunk, a hátunk, a derekunk? Érzékenyek az ízületeink, sokszor meghúzzuk az izmainkat, merev a gerincünk, tele vagyunk izomcsomókkal? –> A VÁZRENDSZER, ÍZÜLETEK ÉS IZMOK

.

A háttér:

Ha már kiválasztottuk, hogy melyik problémakör jellemző ránk, melyikkel kell fokozottan foglalkozunk, nézzük meg, mi áll a háttérben!

1. BŐR: A stressz olyan bőrproblémákat okozhat, mint a bőrpír, az akné, a hólyagosodás, a kiütések, az ekcéma, a különféle bőrgyulladások, sőt súlyosabb esetben akár a herpesz vagy a pszoriázis is (bár ilyenkor az immunrendszer is kompromittált). Ilyenkor gyulladást elősegítő anyagok lépnek fokozott működésbe a szervezetben, például citokinek, neuropeptidek és különféle stresszhormonok.
2. FEJ, AGY: Nagyon gyakori túlzott stressztünet a fejfájás, a szédülés, illetve az alvászavar. Ez részben a fejet tartó izmok és ízületek merevségéből ered, de sokszor magából az agyból is. A hosszú távon fennálló negatív stressz, a szorongás vagy depresszió, amelyek az agyi anyagcsere-folyamatok felborulásával járnak, előidézhetik a leépülést, a pszichotikus állapotokat, az Alzheimer-kórhoz hasonló betegségeket, és különféle függőségek és zavarok kialakulásához vezethetnek (nikotin, koffein, alkohol, gyógyszerek, drogok, kényszeres tevékenységek, táplálkozási zavarok stb.). Az agy közvetett módon minden más szervre és szervrendszerre is hat, hiszen innen szabályozódik azok működése (pl. vérnyomás).
3. SZÍV: A vérnyomás emelkedése hosszú távon károsítja az érfalakat és akadályozza a szív normális működését. A tartós, túlzott stressz a vércukorszintet is negatív irányba változtatja, amely a szíven kívül az egész test érrendszerét is érinti. A stresszel járó káros érzelmi reakciók rossz irányba befolyásolhatják a szívritmust is, ami főleg olyanoknál veszélyes, akiknek valamilyen működési zavar van a szívükben, vagy amúgy is hajlamosak a ritmuszavarokra. Fontos, hogy a stressz-ingerküszöbünk tartós átlépése a gyulladási faktorokat is megemeli a szervezetben, amelyek szintén hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.
4. GYOMOR: A gyomrunk legalább olyan érzékeny a stresszre, mint a szívünk vagy az agyunk. Ha nagyon feszült helyzetben eszünk, nem szívódik fel a szervezetünkbe annyi tápanyag, mint amikor kiegyensúlyozottnak, nyugodtnak érezzük magunkat. A krónikus stressz megváltoztatja a gyomorváladékok mennyiségét, a gyomor- és bélmozgást, a nyálkahártyák áteresztő-képességét és anyagcseréjét, valamint a zsigerek érzékenységét. Az agy és a belek idegek rendszerén keresztül kölcsönhatásban vannak egymással, így a lelkiállapot és a gondolatok befolyásolják, hogy mennyit és mit eszünk, illetve abból mennyit tudunk hasznosítani. Itt is megváltozhat az ingerületátvivő-anyagok és a citokinek mennyisége, és ez végső soron olyan panaszokhoz vezethet, mint a savtúltermelés, a reflux, a gyomorfekély, és (az elégtelen gyomorbeli emésztés miatt) a gyulladásos bélbetegségek és az ételallergiák.
5. BELEK: Ahogy a gyomrot, úgy a beleket is nagyban befolyásolja a túlzott stressz. A belekben is zavarttá válhat a tápanyagfelszívódás, kevesebb oxigén és vér jut el ezekbe a szervekbe, lelassul és elégtelenné válik az anyagcsere, és akár sok ezerszer kevesebb enzim termelődhet. Ez által károsodhatnak a szövetek, és a gyulladásos folyamatok az immunrendszert is meggyengítik, hiszen az immunrendszer működése mintegy 70%-a-ban a belektől, a bélflóra egészségétől függ. Így hozható kapcsolatba a belek állapotával a multiple sclerosis (MS), az I-es típusú diabétesz, a sokízületi gyulladás, az allergia, a különféle autoimmun betegségek, a bélgyulladások, a bélfekélyek, a fibromyalgia és társaik. Ha az agyi anyagcserefolyamatok felborulnak, borulhat a belek működése is, de a hatás fordítva is működik: gyomor- vagy bélpanaszok esetén az agyi működés is előnytelen irányba változhat.
6. HASNYÁLMIRIGY: A stresszre jellemző „küzdj vagy menekülj” típusú reakciók hatására megemelkedik a vérnyomás, a pulzus, a vércukorszint, és ziháló lesz a légzés. A hasnyálmirigy erre az üzenetre úgy válaszol, hogy még több inzulint választ ki, amely hosszú távon károsíthatja az artériákat, elhízáshoz vezethet, kialakíthatja a metabolikus szindrómát vagy az inzulinrezisztenciát, és ez által növeli a cukorbetegség veszélyét, amelynek számtalan káros szövődménye lehet.
7. SZAPORODÁSI SZERVRENDSZER: Az olyan stresszhormonok, mint a glükokortikoidok, csökkentik az agyban a különféle szexhormonok termelődését. Ez által nemcsak a nemi vágyat, hanem a termékenységet is csökkentik. A fogantatás nagyon ritkán jön létre extrém stresszhelyzetekben, mert a szülők ilyen esetekben tudat alatt maguk is elutasítják a plusz terheket, amelyeket egy utód felnevelése jelentene. A glükokortikoidok fokozott termelődése esetén az agyalapi mirigy kevesebb FSH és GNRH hormont bocsát ki, vagy egyáltalán nem termeli ezeket, így a női, illetve férfi nemi működést garantáló tesztoszteron és ösztradiol sem tud termelődni.
8. KIVÁLASZTÓ RENDSZER: Létezik egy olyan jelenség, hogy „érzékeny, hiperaktív vagy neurotikus hólyag”, ami azt jelenti, hogy fokozott stressz esetén gyakrabban jelentkezik vizelési inger, és sokszor úgy érezzük, nem ürült ki megfelelően a hólyagunk. Az érzékeny hólyaggal rendelkező emberek könnyebben fel is fáznak, és veséjük is érintett lehet. Károsan befolyásolja az alvást, ha éjszaka is felébreszt minket a sűrű vizelési inger. A probléma származhat a húgyhólyagot működtető izomzat és a nyálkahártya irritációjából is, és mindkét esetben állhatnak a háttérben a szervezetben eluralkodott stresszhormonok.
9. IMMUNRENDSZER: Normál esetben a testet az immunrendszer védi meg a káros idegentestektől és támadó anyagoktól, például baktériumoktól, vírusoktól és ráksejtektől. A sokszor említett kortikoszteroidok azonban gyengítik az immunrendszer hatékonyságát, például azzal, hogy csökkentik a limfociták (védekezésért felelős fehérvérsejtek) számát a vérben. A stressz mindenki életében jelen van, és ha rövid ideig csökken az immunrendszer aktivitása, az még nem jelent súlyos betegséget. Ha viszont a stressz krónikussá válik, az immunrendszer sem tud a kihívásoknak megfelelni. A kortizol nevű stresszhormon túlzott jelenléte oda vezet, hogy az immunrendszer képtelen lesz a hormonrendszer utasításai szerint működni, és így tartósan fennmaradnak a gyulladásos folyamatok, és a legkülönbözőbb betegségeket idézik elő.
10. VÁZRENDSZER: A túlzott mértékű stressz gyakran mutatkozik meg az izmok és ízületek fájdalmában. Legtöbbször a nyak, a váll, a lapockák és a derék izmai „durrannak be”, és ennek hosszabb távon könnyen áldozatul eshetnek az ízületek, csigolyák és porcok is. Nem ritka, hogy az izomcsomók nyomásától sérv is kialakul. A merevség és a krónikus fájdalom negatívan hat vissza az agyműködésre, például a nyaki panaszok az alvásunkat is tönkretehetik, további problémákhoz járulva hozzá.

És egy megoldás…

Jó hír, hogy akármelyik a gyenge pontunk, stresszkezeléssel sokat tehetünk a panaszok megszűnéséért és a szövődmények elkerüléséért! Még idejekorán tervezzük úgy az életformánkat, hogy legyen időnk a rendszeres pihenésre, töltekezésre, ugyanakkor a pozitív stressz megélésére, az örömforrásokra és kellemes izgalomra is! Táplálkozzunk egészségesen, mozogjunk rendszeresen, iktassuk be a relaxációt, a meditációt, valamint a stresszel szemben felvértező önprogramozási gyakorlatokat az életünkbe!

>>> “Andalodó Csomag”: könyv és CD az eredményes stresszcsökkentéshez! KATT IDE! <<<

.

Inspiráció és ajánlott oldalak:

http://www.sciencedaily.com/releases/2009/06/090615171618.htm
http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/patientinstructions/000417.htm
http://www.vrp.com/stress/the-physical-manifestations-of-emotional-stress
http://chriskresser.com/how-stress-wreaks-havoc-on-your-gut
http://livelovefruit.com/2014/03/how-stress-affects-the-organs-in-the-body/
http://www.simplypsychology.org/stress-immune.html
http://articles.mercola.com/sites/articles/archive/2012/04/09/chronic-stress-gut-effects.aspx

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s