Képernyővilág

Mennyi ideig tudunk meglenni elektronikaitablet kütyük nélkül? Mit tesz velünk a függőség? Kétségtelen, hogy a számítógépek, mobilok és tévék megkönnyítik, tartalmasabbá és szórakoztatóbbá teszik az életünket, de egy ponton túl nemcsak az idegrendszerünket károsíthatják, hanem a személyiségünk, az életünk és a kapcsolataink alakulására is rossz hatással vannak. Azt hisszük, mi programozunk, pedig lehet, hogy a ketyerék programoznak minket.

Mielőtt összefoglalnánk, hogy a sok ülés következményein kívül milyen káros hatásokat gyakorolhat ránk a számítógép, a mobiltelefon és a tévé, nézzük át gyorsan ‒ a pozitív gondolkodás jegyében ‒, milyen alternatív tevékenységek tesznek bizonyítottan jót a testi-lelki egészségünknek! Ilyenek: a természetben töltött idő, sport, tánc, zenehallgatás önmagában vagy zenélés, kézművesség, barkácsolás, kertészkedés, közös mozgás a családdal vagy barátokkal, társasjátékok, csapatjáték, kisállatokkal való foglalkozás, városnézés, utazás, sátrazás, színjátszás, mesélés, élő szerepjáték, mások segítése, relaxáció, meditáció, nyugodt szertartások, közös főzés és étkezés, elegendő alvás.

Számítógép:

– Amiatt, hogy egyetlen kattintásra vagy gombnyomásra elérhetünk valamit a számítógépen, jócskán lecsökkenhet a stressztűrő képességünk. Azzal az érzéssel és gondolattal bombázzuk az agyunkat, hogy a világon minden könnyen irányítható. A valóság – és a többi ember ‒ ezzel szemben csak egy bizonyos szintig kontrollálható, és gyakran teljességgel kiszámíthatatlan. Ez növeli frusztrációnkat az élettel és a többi emberrel kapcsolatban, erősítheti bennünk a dühöt vagy szorongást, főleg ha erre amúgy is hajlamosak vagyunk.

– Az, hogy a „kezünkben van az egész világ”, bármilyen tartalomhoz hozzáférhetünk, a nyitottság és bőség illúzióját kelti, miközben könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy valójában beszűkült az életünk és a mozgásterünk. A végtelen és állandóan jelenlévő információk és lehetőségek valójában túlterhelik az idegrendszerünket.

– A számítógépes játékokban elért sikerek nem valódi sikerélmények, nincs közük a valódi problémamegoldáshoz és elégedettség-érzéshez.

– Az elismerés iránti vágy hamis táplálékhoz jut a „lájkok” formájában, amelyek legtöbbször nem igazán tükrözik a realitást. Úgy érezzük, ismerőseink érdeklődnek irántunk, vagy mellettünk állnak, miközben a hétköznapokban alig tudunk egymásról valamit. Nem beszélve a profiljainkról, amelyekben szintén nem őszintén mutatjuk meg magunkat.

– Valódi függőséget okoz, akár a kábítószer. Különösen igaz ez a számítógépes (vagy tévére csatlakoztatható) játékoknál, ahol a játékszenvedély problémaköre is előkerül.

– Nehéz különbséget tenni a hamis, manipulált tartalom és a valós tartalom között, így sok netes irodalmat fogunk találni olyan nézetekről is, amelyek nincsenek alátámasztva, vagy kifejezetten hazugságra alapulnak. Ezt nem mindenki képes kiszúrni. A hírportálok és magazinoldalak szubjektívan szűrik meg és tálalják számunkra a híreket.

– A túl sok inger – főleg ha több ablak van nyitva vagy program fut egyidejűleg („multitasking”) – nem hatékonyabbá tesz minket, hanem kifáraszthatja és hosszú távon akár károsíthatja is az idegrendszerünket és az agyunkat. Hosszabb idő után már nem leszünk képesek csak úgy magunkban lenni, relaxálni, vagy kizárólag egy dologgal foglalkozni, mert hiányozni fog a megszokott ingerelárasztás.

– A számítógép szinte kizárólag a tudatunkat foglalja le, pedig a testünkben rengeteg fölös energia van, amely levezetésre vár, és bent rekedve megbetegít. A mozgásszegény életmód önmagában is káros, de emellett a testérzetünk sem fejlődik megfelelően, ami visszahat az agy alakulására – főleg gyerekkorban, de még felnőttkorban is.

– A monitorból érkező kék színű fény a szemet is kimeríti, és mivel agyunk éberségért felelős központját ingerli; nappal túlterhel, este pedig akadályozza az elalvást és a jó minőségű alvást. Kísérletek szerint élénkítő hatása a koffeinével ér fel, mivel csökkenti a jó alváshoz szükséges kielégítő melatonintermelést. Felszínesebbé teszi azokat a szakaszokat, amikor a mélyalvásnak kellene következnie, és így reggel és nappal fáradtságot, dekoncentrációt okoz. Az eddigi tudományos tesztek eredményei arra utalnak, hogy hosszú távon is egészségromboló hatással számolhatunk.

– A táblagépek (tabletek) még erősebb függőséget tudnak kialakítani, hiszen segítségükkel nemcsak asztalnál vagy kanapén ülve élvezhetjük a számítógépes tartalmakat, hanem az ágyban, a közlekedési eszközökön, főzés közben vagy a kádban is. Itt is megjelenhetnek a multitasking káros hatásai.

.

Mobiltelefon:

– A függőség lehetősége ugyanúgy fennállhat, mint a számítógép esetében, de talán még súlyosabb, hiszen a mobiltelefont szinte mindig magunknál hordjuk, bármikor előkaphatjuk, és a mai okostelefonok már alig különböznek egy számítógéptől.

– A kék sugárzás veszélyei, amelyeket fent a számítógépnél részleteztünk, itt is érvényesek, akár nappali kifáradásról, akár éjjeli alvásrombolásról van szó.

– A telefonon elérhető egyszerű kommunikációs formák (pl. chat) azt az illúziót kelthetik, hogy sok aktív kapcsolatunk van az emberekkel. Valójában a túlzott mobilhasználattal pontosan a valódi kapcsolatoktól vesszük el az időt, illetve azoktól az élményektől, amelyeket aztán elmesélhetnénk vagy megbeszélhetnénk.

– A fotózás, posztolás és kommentelés lassan már fontosabb, mint maga az élmény, amit átélünk. Zavaróan elmosódott az intim szféra és a nyilvánosság határa. A valóságban egyre nehezebben fejezzük ki magunkat, a mobilon viszont szükségtelenül nyíltak vagyunk.

.

Tévé:

– A felmérések alapján egy átlag magyar ember napi négy-öt órát tévézik. Ezt összeadva döbbenetesen sok idő vész el az életéből. Mindeközben sokan időhiányra panaszkodva nem jutnak el valahova vagy alakítanak ki valamilyen egészséges szokást.

– Mivel a filmekbe és műsorokba nem lehet beleavatkozni, még annyira sem, mint egy számítógépes játékba vagy csevegésbe, csak tétlenül bámuljuk a képernyőt. Ez erősítheti a passzivitást, a tanult tehetetlenséget, főleg az arra hajlamosakban. Egyre távolabb kerülünk a filmekben látott aktivitástól és tettrekészségtől, egyre csökken a hatékonyságunk – viszont egyre jobban fogunk vágyni arra, hogy mások cselekedjenek helyettünk, oldják meg a problémákat, irányítsanak, „megmentsenek”, „kitaláljanak nekünk valamit”.

– A reklámokban látható elérhetetlen ideálok nemcsak a saját önértékelésünket zavarják össze, hanem a másokkal szemben támasztott elvárásainkat is. Vagy elsüllyedünk a tükörképünk láttán, miután az agyonretusált reklámarcok szembenéztek velünk, vagy hamisan abban az illúzióban ringatjuk magunkat, hogy semmit sem kell tennünk önmagunkért – elvégre ott vannak a csodaszereket és azonnali megoldásokat kínáló reklámok.

– Amíg tévézünk, nem élünk át valódi kalandokat, és a sikerélménnyel járó boldogságot sem.

– Az egyre direktebb és erőszakosabb jelenetek abnormális szintre emelik az ingerküszöböt, ezért az emberek könnyen érzéketlenné válhatnak a valóságos traumákkal szemben (vagy akár agresszívebbé). Kevésbé rossz esetben csak lebénulnak, és nem lesznek képesek időben cselekedni.

– Egyes sorozatok és beszélgető műsorok azt az illúziót keltik, hogy az ember társaságban van, ezért a valódi kapcsolatai elsorvadnak, ahogy a kapcsolatteremtő képességei és úgy általában a szociális intelligenciája is.

– Testi és pszichés függőség alakulhat ki a tévézéstől, és egyre inkább elvárjuk, hogy szórakoztassanak minket – az a készség, hogy mi szórakoztassunk másokat, tartalmat vigyünk a magunk és a környezetünk életébe, fokozatosan elsorvadhat.

– Csökevényessé válik a kezdeményező készségünk és a fantáziánk a saját életünkkel kapcsolatban, például a programok szervezésében, a közösségi életben, vagy céljaink, terveink terén. Ez által jócskán lecsökken a kreativitásunk is, hiszen a tévéből mindent „tálcán kapunk”. Lemaradhatunk az igazán fontos helyzetekről, amikor lépnünk kéne.

.

Mindegyik kütyü esetén, ha függőséget észlelünk, a legfontosabb olyan tevékenységeket kialakítani, amelyek a testi-lelki JELENLÉTÜNKET fokozzák. Azaz legyünk minél többet a jelen pillanatban, fejlesszük testérzetünket és testtudatunkat, kerüljünk minél közelebb igazi önmagunkhoz. Ebben segítenek a bevezetésben említett programok is.

.

Inspiráció és ajánlott oldalak:

palferi.hu/hanganyagok/2011-2012/2012-02-21
kontrollblog.com/2014/01/mi-zajlik-gyerekek-agyaban-ha-teveznek.html
hazipatika.com/psziche/alvas/cikkek/a_kek_feny_jobban_ebren_tart_a_kavenal/20131126105019
berkeleywellness.com/healthy-mind/sleep/article/it%E2%80%99s-late-turn-computer
webmd.com/parenting/features/tv-violence-and-impact-on-children
briankim.net/articles/harmful-effects-watching-much-television/

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s