Kötés-oldás

Akármennyit foglalkozunk kotodes-csaladstresszoldással, nem egyedül élünk ezen a bolygón, így valamilyen szinten környezetünknek, kapcsolatainknak is ki vagyunk szolgáltatva. Nemcsak mások hozzánk való viszonyulása lehet stresszfaktor az életünkben, hanem a mi viszonyulásunk is másokhoz. Ha egy kapcsolat (vagy éppen a magány) tartósan magas stressz-szintet okoz bennünk, hiába vagyunk önmagunkban harmonikusak, mindig a közegnek és az aktuális helyzetnek megfelelően kell igazítanunk stresszkezelési szokásainkat.

Egész életünk viszonyulásokban telik, akár egy pókhálóban. Létezésünk eleve egy kapcsolatból indul: szüleink viszonyulásába születünk bele, és az első időben anyukánkkal vagyunk egységben. Az első időszakban minden attól függ, hogy gondviselőink mennyire tudják és akarják kielégíteni testi és lelki szükségleteinket, illetve mennyire hanyagolnak minket. A korai kötődési minták egész életünket meghatározzák, és későbbi kapcsolataink minőségére is hatással vannak. Elvetik annak magvait, hogy később mennyire tudjuk és merjük majd kifejezni szükségleteinket és érzéseinket, mennyire képesek leszünk-e egyenrangú félként részt venni egy viszonyban, kiegyensúlyozott kapcsolatot kialakítani a gyerekünkkel, avagy belecsúszunk valami hatalmi játszmába, esetleg teljesen elszigetelődünk.

A Sorskönyv szerzője, Eric Berne négyféle kötődési mintát különböztet meg, attól függően, hogy csecsemőként mennyi odafigyelést, odaadást és meghittséget tapasztaltunk. A négy típus: 1. biztonságosan kötődő; 2. bizonytalanul kötődő; 3. elkerülő-elutasító; 4. elkerülő-szorongó.

1. Biztonságosan kötődő – Képes a meghittség kialakítására, boldog és kielégítő kapcsolatokat tud létrehozni, képes támogatást kérni és adni.

2. Bizonytalanul kötődő – Gyakran kételkedik magában, reakciói mások számára kiszámíthatatlanok. Időnként reményvesztett állapotba kerül, és ilyenkor véget vet viszonyainak. Máskor szélsőségesen önfeláldozóvá válik a kapcsolat érdekében. Érzelmi hullámzása saját maga és a partnere számára is stresszt, feszültséget, félelmeket okoz.

3. Elkerülő-elutasító – Nehezen enged közel magához másokat, nehezére esik megbízni másokban. Kellemetlenül érzi magát más emberek közelségétől.

4. Elkerülő-szorongó – Nem képes közeli kapcsolat kialakítására, ugyanis a közelség és az intimitás erős szorongást vált ki belőle. Hajlamos a búskomorságra, és sokszor érzi magát feleslegesnek.

A négyféle típust így foglalhatjuk össze:

kotodesi_mintak

Az USA-ban több kísérletet is végeztek a fent említett típusok tanulmányozására. Az egyik úgy zajlott, hogy a részt vevő nőkben szorongást váltottak ki, majd magukra hagyták őket. Ezután beküldtek hozzájuk egy férfit, aki nem tudott róla, mi történt a nővel. Kiderült, hogy a biztonságosan kötődő nők képesek elmondani, mi történt velük, természetes módon kérnek segítséget, és el is fogadják azt. A biztonságosan kötődő férfiak kompetensnek érzik magukat ebben a helyzetben, képesek meghallgatni és elfogadni a nő helyzetét, és természetes módon nyújtanak támogatást.

A bizonytalanul kötődő nők vagy kértek segítséget, vagy nem, de helyzetüket nem tudták őszintén feltárni. A bizonytalanul kötődő férfiak figyelme és támogatása kiszámíthatatlan volt. Az elkerülően kötődő nők úgy tettek, mintha semmi bajuk nem lenne, nem kértek segítséget. A legkülönösebb az elkerülő férfiak viselkedése volt: minél jobban rászorult a nő a segítségre, annál jobban elutasították. Mivel lelkük mélyén szoronganak a közelségtől, az intimitástól, ez a helyzet közönyt vagy egyenesen agressziót szül bennük.

Mielőtt mutogatni kezdenénk, hogy miért bántak így velünk gyerekkorunkban, vagy miért hanyagoltak el minket, el kell gondolkodnunk azon, hogy itt a saját benyomásainkról is szó van, nemcsak a másik fél személyéről. Az, hogy milyennek érzékeltük gyerekkori kapcsolatainkat, a saját lelki karakterünktől is függ. Másfelől azzal is tisztában kell lennünk, hogy a szüleink is ki voltak téve külső hatásoknak, vagyis a hozzánk való viszonyulásuk sok külső tényezőtől is függött.

Ha úgy érezzük, kapcsolataink rendre zátonyra futnak, érdemes tudatosan foglalkoznunk a kötődési zavarainkkal. Ha társunk vagy gyerekünk küzd ilyennel, azt sem vehetjük félvállról. Ma már sokféle terápia segít a tudatosításban, feldolgozásban és fejlődésben. Ezekre nagy szükség is van, mivel a felmérések szerint a magyar lakosságnak mindössze 50%-a képes biztonságosan kötődni.

.

További ajánlott olvasmányok:

Pál Ferenc: Függőségtől az intimitásig, Kulcslyuk Kiadó, 2010

Eric Berne: Emberi játszmák, Háttér Kiadó, 2013

Eric Berne: Sorskönyv, Háttér Kiadó, 2008

Reklámok

2 responses to “Kötés-oldás

  1. Ez tulajdonképpen a híres “oké/nem oké” téma, ugye? Az elsőben én is oké vagyok, te is. A másodikban én nem vagyok oké, de te igen. A harmadikban én oké vagyok, de te nem. A negyedikben pedig én sem vagyok oké, és te sem.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s