Női stressz, férfi stressz

Talán bele sem gondolunk, mennyiNoi-ferfi_arc káros stressz fakadhat abból az egyszerű tényből, hogy nőnek vagy férfinek születtünk. Vannak évszázadok óta fennálló feszültségforrások a nemek életében, és vannak olyan terhek, amelyeket a modern kor hozott létre. Ennek a cikknek a célja az, hogy összegyűjtse a nők vagy férfiak életét megnehezítő stresszforrásokat, lehetőleg mindenféle elfogultság vagy előítélet nélkül, fenntartva azt, hogy az intelligens emberek életében és párkapcsolatában ezeket a problémákat sikerülhet minimálisra zsugorítani. Főleg, mivel – amint azt látni fogjuk – a problémák sokszor ugyanazok a két nem számára, csak az érme két ellentétes oldaláról.

A felsorolások tetszés és tapasztalatok szerint tovább bővíthetők hozzászólásokban! (A szalonképesség keretein belül, természetesen.)

.

Női stresszforrások:

  • A jelenkorban jellemző elérhetetlen szépség- és testideál
  • A korai szocializáció kettőssége: hét éves korig a lányoknak általában több kényeztetés jut, a család és a társadalom megengedőbbek az érzelmek kifejezése terén (pl. sírás, vagy akár hiszti), viszont az iskolában hirtelen megjelennek a farkastörvények és küzdeni kell az elismertségért vagy a bántalmazás, kirekesztettség ellen
  • Nincs követendő anyaminta, vagy nem történt meg az anyáról való leválás
  • A férfi- és apaminta hiánya vagy töredékessége, amely befolyásolja a nőiség kialakulását és a kötődési képességet ‒ illetve olyan partnerekkel való nehézkes párkapcsolat, akiknél szintén hiányzik a megfelelő férfi- és apaminta
  • Szexuális molesztálás és különféle visszaélések a női testtel
  • A hormonális átalakulásokkal (pubertás, várandósság, klimax) járó testi-lelki nehézségek
  • Elvárások a nőiesség külső-belső megnyilvánulásaival kapcsolatban – úgy, mint családi minták, belső ideálok, és megannyi, egymásnak sokszor ellentmondó külső standard
  • Elvárások a családalapítással és a családi szerepekkel kapcsolatban, különös tekintettel a behatárolt termékenységi időszakra
  • Egyre gyakoribb meddőségi problémák
  • Egyre ritkább házasságkötések, a házasságra kész férfiak „levadászásának” kényszere
  • Egyre gyakoribb válások, egyre több kényszerű vagy választott egyedüllét (gyerek egyedül nevelése), amely egzisztenciális önfenntartást igényel – erre az életformára a nőket jellemzően nem szocializálták és nem tanították
  • „Kapunyitási pánik”, a családalapítás halogatása, a szülőkkel való hosszas együttélés visszaveti a nőiségben való fejlődést
  • A régi hagyományos női szerepek és a mai dolgozó nő funkciójának összeegyeztetése – amely sok családban azzal jár, hogy az otthoni munka és a házimunka java része még mindig a nőre hárul, teljes idős munka mellett is, és míg ezt a környezet nem nagyon észleli, a pihenésre és regenerálódásra szánható idő drasztikusan lecsökken
  • A betegek és idősek ápolása jellemzően – bár nem mindig – a nőre tolódik rá, sokszor szintén munka mellett
  • Szétforgácsolódó nagycsaládok, dolgozó nagyszülők, kevés segítség a gyerekek körül
  • A szülések után a munkába való visszatérés szükségessége, és ennek nehézségei
  • Helytállás a munkahelyen, karrierben, vállalkozásban az üzleti élet cápatörvényei szerint
  • Sok helyen jellemzően alacsonyabb a nők fizetése, megbecsültsége és korlátozottak a karrierlehetőségeik („üvegplafon”)
  • Időskori magány a hamarabb eltávozó vagy fiatalabb nőket választó férfiak miatt
  • Hétköznapi kommunikációs gondok: a nők inkább beszéddel dolgozzák fel a problémáikat, míg a férfiak hallgatással ‒ ellentétes igények feszülnek egymásnak

.

Férfi stresszforrások:

  • A média által sugallt elérhetetlen férfiideálok
  • A korai szocializáció kettőssége: hét éves korig a fiúknak általában kevesebb kényeztetés jut, próbálják „katonásabban” nevelni őket, kevésbé fejezhetik ki az érzelmeiket (pl. sírás, hiszti), aztán az iskolás évek alatt szükség van a harciasságra, kevésbé kell/lehet érzelmeket kifejezni
  • Hiányzó vagy nem megfelelő férfi- és apaminta, illetve olyan nőkkel való párkapcsolat, akiknél szintén sérült a férfi- és apaminta
  • Abnormális kötődés az anyához, elutasított vagy feldolgozatlan kapcsolat az anyával
  • A lépten-nyomon burkoltan és nyíltan jelen lévő szexuális ingerek (pl. reklámok)
  • Elvárások a férfiasság külső-belső megnyilvánulásaival kapcsolatban – úgy, mint családi minták, belső ideálok, és megannyi, egymásnak sokszor ellentmondó külső standard
  • Túlzott anyagi célok és elvárások (külső-belső)
  • Elvárások a családalapítással és a családi szerepekkel kapcsolatban, a család anyagi fenntartása a gyes/gyed ideje alatt
  • Egyre gyakoribb nemzőképességi problémák
  • A „kapunyitási pánik”, vagyis az egyre hosszabbá váló tinédzserkor, az egyre későbbre tolódó felnőtté válás, a szüleikkel élő fiatal felnőttek problematikája („anyuci kisfia”), a karrierépítés és vállalkozás nehézségei
  • Felszínesebbé váló párkapcsolatok, egyre kevesebb közös célokkal rendelkező pár
  • Egyre több válás, amelyek után a gyerekek legtöbbször a nőknél maradnak
  • A dolgozó szülőknél elengedhetetlen a közös otthoni, családi és háztartási munkamegosztás, amelyre a férfiakat jellemzően még mindig nem szocializálják
  • Inkább a férfiaknál tipikus stresszforrás az információs technológiától való függőség – például számítógépes játékokkal való állandó foglalatosság harminc- vagy akár negyvenéves koron túl
  • A férfiak még mindig jellemzően kevésbé foglalkoznak a testi-lelki egészségükkel, kevésbé járnak vizsgálatokra, kevésbé tesznek a betegségek ellen, ami a stressz tudat alatti és szervezeti felhalmozódásához vezet
  • Hétköznapi kommunikációs gondok: a férfiak inkább hallgatással, magukban dolgozzák fel a problémáikat, míg a nők beszélgetni szeretnének ‒ ellentétes igények feszülnek egymásnak
Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s