Stressz-elsősegély

Ahogy mindenkinek tudnia kéne elsősegélyt nyújtani, ugyanúgy fel kéne ismernünk a túlzott mértékű, káros stressz jeleit – magunkon és embertársainkon egyaránt. Tudnunk kell, kiket figyeljünk a szeretteink közül, és miért. Tisztában kell lennünk a figyelmeztető jelekkel, tünetekkel. Végül képesnek kell lennünk tenni valamit a helyzet elfajulása ellen. A (pszichés vagy fizikai) stresszbetegségek ugyanis alattomosan alakulnak ki, és rendkívül súlyos következményekkel járhatnak. Ha idejekorán vesszük észre a vészjelzéseket, és megpróbáljuk visszanyerni az egyensúlyt, nemcsak rövidtávon menekülünk meg betegségektől, hanem hosszú távra, az életünk további részére is megerősíthetjük magunkat. A következőkben a stressz-elsősegély három alapvető lépéséről lesz szó:

1. Odafigyelés, 2. Felismerés, 3. Megelőzés.

Alaptétel: nulla stressz = halál
Stressz nélkül nem élnénk, nem tudnánk alkalmazkodni az állandóan változó körülményekhez. A stressz – a mai, általánosan elterjedt nézetekkel szemben − nem kóros dolog, és nem is egy legyőzendő ellenség. A stressz a szervezet reakciója minden változásra, célja pedig az alkalmazkodás. Ha kiiktatnánk az életünkből, az maga lenne a halál. A kérdés inkább az, hogy egyénileg mi jelent számunkra stresszt, saját tulajdonságaink, mintáink függvényében hogyan reagálunk rá, és a reakciónk megfelelő-e, azaz továbbsegít-e minket az életben, vagy hátráltat. A stresszreakciók egyéni hajlamok, testi-lelki beállítottság, aktuális helyzet és korábbi hatások függvényei. Előfordulhat, hogy egy-egy változás indokolatlanul erős stresszt idéz elő, de éppúgy a fordítottja is: nem elég erős a stressz, ezért elmarad a változtatás, az alkalmazkodás. Nem léteznek normák, azaz általános érvényű stressz-reakciók. Egyesek hatásosabb útravalót kaptak a stressz kezeléséhez gyerekkorukban, mint mások. Ne várjunk a miénkhez hasonló reakciókat másoktól!

Fontos megjegyezni, hogy a stresszt előidéző változás lehet pozitív esemény is: egy előléptetés, egy új kapcsolat, egy gyermek születése vagy egy ünnep például pozitív eseménynek számít, mégis stresszreakciókat okoz a szervezetben. Erőteljes változásokat hoz életünk rendszerébe, és ezzel alkalmazkodásra, átalakulásra kényszerít bennünket. A rövid ideig tartó stressz, amit megfelelő alkalmazkodás követ, általában egyáltalán nem károsítja a szervezetet. A krónikus stressz azonban, amire ráadásul nem megfelelő reakciót adunk, betegségek melegágya lehet. A stressz maga tehát nem betegít meg, csak előkészítheti a talajt a betegség számára.

1. Odafigyelés
Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy mikor vagyunk veszélyeztetettek a stressz szempontjából, illetve mikor figyeljünk oda jobban másokra. Vannak bizonyos életesemények, változások, amelyek az emberek nagy részében fokozzák a stresszbetegségekre való hajlamot. Holmes és Rahe amerikai pszichiáterek 1967-ben dolgozták ki azt a skálát, amelyben pontszámok jelzik az egyes életesemények stressz-értékét. Ha kikeressük a táblázatból mindazt, amelyek az elmúlt egy-két évben megtörténtek velünk, és összeadjuk a pontszámaikat, megbecsülhetjük, mekkora esélyünk van egy stresszes megbetegedésre. 150 pont alatt csekély, 150 és 300 pont között közepes, 300 pont fölött pedig jelentős a kockázat.

A táblázat persze csak iránymutató jellegű, és átlagértékeket jelöl. Ahogy már leszögeztük, a stressz hatásai szempontjából nemcsak az a fontos, hogy mi történik velünk, hanem az is, hogy egyénileg hogyan éljük át (egy új munkakör például teljesen mást jelenthet egy 30 és egy 50 éves embernek). Lényeges az is, hogy van-e ráhatásunk az életünk ilyetén megváltozására. A reakciónk nem a helyzetre vonatkozik, hanem arra, amit a helyzet számunkra jelent. Stresszbetegség többnyire akkor alakul ki, ha hibás a megküzdési stratégiánk – nem akarunk változni, vagy nem megfelelően reagálunk a problémára. Általánosságban elmondható, hogy egy-egy ilyen nagy változás rákényszerít bennünket, hogy onnantól fogva másképpen éljünk, vagyis átrendezzük életünk korábbi rendszerét (lásd a közelmúltban született cikket a mesékben szereplő beavatásokról). Ha valaki erre hajlandó, és azonosulni tud az új állapottal is, kevésbé lesz kiszolgáltatott a saját stressz-reakcióinak és az ebből eredő betegségeknek.

2. Felismerés
A fenti témáról – tehát hogy melyik drasztikus életesemény milyen lelki törést okozott az életünkben – nemigen beszélnek nyíltan az emberek, sőt sokan nem is akarják tudatosan feldolgozni. A stresszt tehát igyekszünk palástolni. De akkor honnan tudhatjuk, hogy baj van? A következő táblázat négy alapvető csoportra osztja a figyelmeztető tüneteket: testi, érzelmi, mentális és viselkedésbeli jelekre. Amikor már mind a négy szinten jelentkeznek az alább ismertetett jelek, a rosszul kezelt, túlzott vagy krónikus stressz megkezdte komoly aknamunkáját a szervezetben. Ha önmagunkon vagy másokon felismerjük ezeket, már félig nyert ügyünk van. A tudatosítás után ugyanis jobban odafigyelhetünk a belső béke, erő és harmónia visszanyerésére.

3. Megelőzés
A komolyabb betegségek elkerülése érdekében általában több aktív és passzív pihenésre van szükség, nemcsak testi és idegi, hanem lelki és szellemi síkon is. Különféle stresszkezelési technikákat kell elsajátítani, mint amilyen a relaxáció és a meditáció. Általánosságban ajánlott többet foglalkoznunk önmagunkkal, elmélyítenünk az önismeretünket, tudatosítani a helytelen viselkedésformákat, megváltoztatni a stresszreakciókat. Ehhez az alapok rendbetétele után rendszerint valamilyen pozitív irányú önprogramozásra is szükség van. Ha nagyon komolyan romlik az életminőségünk, vagy valamilyen súlyos trauma ért minket, amin nem tudjuk túltenni magunkat, szakember segítségét is kérhetjük az önelemzéshez és a változtatáshoz.

A megelőzés és átalakulás fő lépései a következők:

1. A stressz okainak megváltoztatása
≈ A kiváltó okok megszüntetése
≈ Segítség igénybevétele
≈ Az életvitel újjászervezése
≈ Stresszhelyzetek elkerülése

2. Védelmi stratégiák
≈ Önfejlesztés
≈ Jobb időbeosztás
≈ Magabiztosság
≈ Kommunikációs készség

3. A gondolkodás megváltoztatása
≈ Pozitív kép kialakítása
≈ Irreális elvárások feladása
≈ A „mindent vagy semmit” gondolatok („kell”, „muszáj”) kerülése

4. Nyugodt életvitel
≈ Egészséges táplálkozás
≈ A dohányzás, alkohol- és koffeinfogyasztás csökkentése
≈ Rendszeres testmozgás
≈ Hobbi, kedvenc időtöltés
≈ Hatékonyabb pihenés és alvás

.

!!!A nemrég megjelent Nyugtató helyett… Andalodó című könyvben a fenti két táblázat bővebb formában megtalálható (sokkal több életesemény és tünet), emellett rengeteg ötletet kaphatunk belőle az önelemzéshez, a külső-belső átalakuláshoz és a stresszoldáshoz!!!

.

Források:
Dr. Valló Ágnes – Dr. Nemes János: Menedzserbetegségek, B+V (medical&technical), 2000
Gerard Hargreaves: Stresszkezelés, Scholar Kiadó, 2006

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s